2019. november 13. szerdaSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elektronok harca – avagy kié lesz a lelked?

Ráduly Előd István 2012. június 15. 12:05, utolsó frissítés: 2012. június 20. 11:40

A Facebook, a Google és az Apple számára a tét nem más, mint az emberiség maga: lehetőleg mind a 7 milliárd embert a saját táborukba szeretnék terelni. És nincs ingyenebéd.


2012-ben a számítástechnikát (tehát az internetet, tehát a világot) gyakorlatilag három gigavállalat tartja kézben. A Facebook, a Google és az Apple számára a tét nem más, mint az emberiség maga: lehetőleg mind a 7 milliárd embert a saját táborukba szeretnék terelni.

Érdekes módon a háromkirályok közül kettő, a Facebook és a Google javarészt teljesen ingyenes termékpalettával próbálja mindezt megvalósítani. Persze az örökzöld közgazdasági közhely itt is érvényesül: nincs ingyenebéd; ha valamiért nem fizetünk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy


a termék mi magunk vagyunk.

A személyre szabott hirdetések világában ugyanis felbecsülhetetlen értéket jelent, ha mindent tudunk felhasználóinkról, akik lehetőleg szabad akaratukból adnak meg mindent információt magukról, így célzott hirdetéseink rendkívül pontosan, minimális költséggel jutnak el olyan potenciális vásárlókhoz, akiket még akár érdekel is a felkínált portéka.



A liszaboni FantasPorto - Oporto Nemzetközi Horrorfilmfesztivál reklámja a helyi lapban (<i>fotó: viralblog.com</i>)A liszaboni FantasPorto - Oporto Nemzetközi Horrorfilmfesztivál reklámja a helyi lapban (fotó: viralblog.com)



A Facebook minapi tőzsdére lépése jó ürügyet szolgáltat arra, hogy felmérjük, mik a kilátások és új irányvonalak, amelyek kétségtelenül meghatározzák majd életünket, hol is helyezkedik el az egyszeri felhasználó a láthatatlan erőharcban és melyik szereplőnek sikerül majd győztesként kikerülnie ebből az ádáz kakasviadalból.


1. Facebook

A Nagy Testvér fogalmát a legalaposabban kimerítő cég látszólag őrületes, felfelé ívelő pályán száguld. Az egyetemi ki-kicsodaként induló weboldal úgy lett 8 év alatt a világ legnagyobb cége (piaci kapitalizációt tekintve), hogy egy kompromisszumokra képtelen (ez mondjuk jellemző az iparág legnagyobbjaira), vezetői tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező, kapucnis huszonéves irányítja.

Habár a felhasználók száma lassan megközelíti az 1 milliárdot, a jövő korántsem ilyen fényes a világ legnagyobb közösségi szájtja számára, és könnyen tűnhet úgy, hogy a Facebook-rakéta elérte ballisztikus pályája csúcsát. A felhasználói aktivitás folyamatosan csökken, az újonnan regisztrálók száma sem nő már olyan dinamikusan, és ami a legkeservesebb Zuckerbergék számára: a felhasználóik nem igazán hajlandók pénzt költeni a szájton meghirdetett termékekre, 80%-uk még soha nem tette.

Az sem segít a helyzeten, hogy a júzerek zöme fejlődő, tehát alacsony vásárlóerővel rendelkező országokból regisztrált, így ők az amerikai felhasználók „értékének” töredékét teszik ki, míg kiszolgálásukra ugyanannyi erőforrásra van szükség. Mindezeket a problémákat jól tükrözi a FB részvényárfolyamának lejtmenete (ami egyes szakértők szerint még korántsem ért véget). Továbbá szem előtt kell tartani, hogy


a közösségi hálózati szájtok élete igen változékony.

Pár éve még a Myspace helye tűnt bebetonozottnak – aztán pár rosszul meghozott döntés után (ilyen lehet a FB esetében az igen vegyes fogadtatású Timeline és az egyébként botrányosan rossz kezelőfelület) villámgyorsan eltűnt a süllyesztőben. Hallott itt valaki a Friendster-ről? Egykoron a világ legnépszerűbb közösségi oldala volt, most egy maláj játékközösséget próbál többé-kevésbé sikeresen fenntartani. Hogy közelebbi példát hozzunk: iWiW – használja még valaki?

A trendek ugyanis szinte egyik napról a másikra változnak, és a mamutcégek hajója nem mindig tudja kézifékkel bevenni a kanyart. A fiatalok jelentős részének már nem újdonság, pláné nem menő a Facebook. Olyan hálózatnak látják, ahol nagymama is jelen van, ráadásul értesül minden mozzanatukról. Így más közösségi oldalak (Tumblr, Twitter) felé vándorolnak, ahol visszatérve az anonimitásba ismét teljes mértékben ki tudják fejezni önmagukat. Ráadásul egy olyan közegben, amelyben hatékonyan meg tudják szűrni úgy az ismerőseiket, mint a bejövő tartalmat.

A vállalat a legnagyobb hátrányt ugyanakkor épp a jövőt jelentő mobil eszközök terén halmozta fel. Hiába van szinte minden mobilplatformon jelen a Facebook: a mobil FB-alkalmazások nem jelenítik meg a hirdetéseket, így gyakorlatilag semmilyen kézzelfogható eredményt nem termelnek a cég számára.

Hisz míg a Facebook tökéletesen illeszkedik ugyan a webkettő filozófiájába (felhasználók által generált tartalom), addig szép lassan megtörténik a paradigmaváltás, mely az appok irányába tolja el az internetet, és erre a FB-nak jelenleg nincs kész üzleti modellje.


A cég persze felismerte ezeket a hiányosságokat:

a másik két nagy szereplőhöz hasonlóan komplett, integrált megoldáson dolgozik, amely magába foglal egy Facebook-böngészőt és saját fejlesztésű mobiltelefont, sőt, biztosak lehetünk abban is, hogy előbb-utóbb operációs rendszerrel is előrukkol majd, hogy teljesen beszippantsa a felhasználóit, olyan zárt rendszert teremtve, mely párhuzamosan halad a net többi részével, a Google által nem kereshető (ez eddig a legnagyobb fegyverük), gyakorlatilag feleslegessé téve mindent, ami a szép új Facebook-univerzumon kívül található.

Azonban idáig hosszú és kiszámíthatatlan út vezet, és a többi szereplő sem tétlenkedik – a Google Plus-on kívül még legalább tucatnyi kisebb-nagyobb versenytárs kész lecsapni az óriásira hízott koloncra.


A következő részben az Apple és Google aktuális helyzetét és jövőképét próbáljuk kibogozni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!