2018. január 18. csütörtökPiroska
-3°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Előzetes megjegyzések a készülő igazságügyi reformról

Veress Emőd 2017. augusztus 24. 11:55, utolsó frissítés: 16:13

Az lenne ideális, ha mindenki úgy foglalna álláspontot a tervezett intézkedések kapcsán, hogy ténylegesen el is olvasta a javaslatokat, és esetleg meghallgatja azokat, akik ismerik a rendszer valós működését.


Az igazságügyi reformnak Tudorel Toader egyetemi tanár, neves büntetőjogász, igazságügyi miniszter által előkészített javaslatait máris vitatják: az államfő, az ellenzék, az utcára vonuló tüntetők.

Szakmai vizsgálat tárgyává téve a javaslatokat, azokat lehet nyilván ellenezni, alternatív megoldásokat javasolni, de az alapvető véleményem: a javaslatcsomag logikus egységet képez, valós problémákra kíván megoldásokat találni, és a támadott reform-elemek korrekt módon próbálják megközelíteni az igazságügyi rendszerben felmerült problémákat. Az igazságügyi szervezetet szabályozó három kulcsfontosságú törvény módosításáról van szó: a bírók és ügyészek jogállását szabályozó 2004. évi 303. törvényről, a bírósági szervezetrendszerről szóló 2004. évi 304. törvényről és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló 2004. évi 317. törvényről.

Kétségtelen tény, hogy a korrupcióellenes harc jelszavával olyan államhatalmi súlypont-eltolódások történtek, amelyek a titkosszolgálatok és a korrupcióellenes ügyészi szervezet szerves együttműködése révén nemcsak a korrupcióellenes harc hatékonyságát növelték, hanem jogállami értékeket is megkérdőjeleztek. Az, hogy a korrupcióellenes küzdelmet el nem lehetetlenítő korrekció szükségessé vált, nyilvánvaló. A politikai tisztséget gyakorló államfő szerepének gyengítése a vezető ügyészségi tisztségek betöltésében, a tervezet által javasolt változatban, szerintem teljesen védhető: 10 éves ügyészi régiséggel rendelkező személyt javasolhat az igazságügyi miniszter, legalább két személyt minden tisztségre, és a kinevezésről a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlege dönt.

A reformcsomag tételei azonban jóval tágabb kört fednek le. A bírói és ügyészi hivatással kapcsolatos kérdéseket szeretném itt összefoglalni, mert ezek a kérdések jelentősen befolyásolhatják az igazságszolgáltatás, a jogállam jövőjét Romániában, és így Erdélyben is.


1. A bírói/ügyészi karrierben az előléptetés feltételévé a tisztség 7 év tényleges gyakorlása válik. Például ha valaki törvényszéki bíró kíván lenni, akkor 7 év járásbírósági gyakorlat után pályázhat erre a tisztségre. Ítélőtáblai bírói tisztséget 10 éves bírói tapasztalattal, Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéki bírói tisztséget 18 éves bírói tapasztalattal lehet elnyerni. Ez a jelenlegi szabályozáshoz képest jelentős szigorítás, és logikus, hogy tényleges bírói/ügyészi és nem más szakmákban megszerzett tapasztalatot kér a jogszabály az előrelépéshez.

2. Bírói tisztségből ügyészi tisztségbe és fordítva csak járásbírósági szinten lesz átjárás. Valóban gondot jelentenek azon ügyészből lett bírák, akik törvényszéki vagy ítélőtáblai szinten polgári jogi, közigazgatási jogi ügyszakban tevékenykednek, és ezeken a területeken bármilyen gyakorlati tapasztalatot nélkülözve döntenek rendkívül összetett jogi problémákban (mert ügyészként minden korábbi tevékenységük meghatározóan büntetőjogi jellegű volt).

3. A bírói és ügyészi rekrutáció javasolt reformja szintén kulcsfontosságú: a Nemzeti Igazságszolgáltatási Intézetbe (Institutul Național al Magistraturii) való felvétel feltétele a 30 év betöltött életkor és a szabályozott jogi szakmák valamelyikében megszerzett tényleges 5 éves régiség. Így a tervezet az élettapasztalatot és a megszerzett gyakorlati tapasztalatot is előzetes feltételként állítja a tervezet a bírói és az ügyészi karrier elkezdéséhez: ezzel az előírással szintén csak egyetérteni lehet, ismerve a román bírósági rendszer valóságát, ahol 24 évesen bírói és ügyészi kinevezést lehet nyerni. Ha a javaslat elfogadása esetén pár éves nehézkesebb átállási periódus is következik, a végeredmény álláspontom szerint pozitív lesz az igazságszolgáltatási rendszer számára.

A tervezetet a kormány majd a parlament is meg fogja vitatni. Addig is az lenne ideális, ha mindenki (sajtó, politikus, utcára vonuló tüntető) úgy foglalna – támogató vagy elutasító – álláspontot a tervezett igazságügyi reform-intézkedések kapcsán, hogy ténylegesen el is olvasta a javaslatokat és mérlegelte azok hatásait, és esetleg meghallgatja azokat, akik ismerik a rendszer valós működését.

A szerző egyetemi tanár. A szöveg eredetileg a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének blogján, a Nyugat.ro-n jelent meg.

IGAZSÁGÜGYI REFORM

» Módosulnak az igazságszolgáltatási jogszabályok

» Kizárnák az államfőt a legfőbb ügyészség vezetőinek kinevezési folyamatából

» Külön szaktestület folytatná le ezentúl a bírák és ügyészek ellen indított bűnügyi eljárásokat

» Tudose az igazságügyi reformról: „egyelőre mindenki a helyén marad, azzal a mandátummal, amellyel megbízták”

» Az Igazságszolgáltatási Felügyelet átkerülne az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe

» Johannis: a tervezett igazságügyi reform a jogállamiság elleni támadás

» A legfőbb ügyészség is aggódik az igazságügyi miniszter által bejelentett módosítások miatt

» Civil szervezetek és pártok is bírálják az igazságszolgáltatást szabályozó törvények módosítására tett javaslatokat

» Tüntettek Bukarestben az igazságügyet szabályozó törvény módosítása ellen

» Előzetes megjegyzések a készülő igazságügyi reformról

» Tăriceanu: az igazságszolgáltatás nem hozza, hanem alkalmazza a törvényeket

» Nemet mondott a CSM az igazságügyi törvény módosításának javaslataira

» Az igazságügyi miniszter szerint a CSM “felfoghatatlan dolgot vitt véghez”

» Döntött a különbizottság: az államfő nem utasíthatja vissza a Legfelsőbb Bíróság elnökének és alelnökeinek kinevezését

» Körülbelül negyvenezren tüntettek országszerte a kormány ellen

» Bírákból lehetnek ügyészek, ügyészekből lehetnek bírák. Az államfő nem utasíthatja vissza a kinevezést

» Már az USA is aggódik a romániai igazságszolgáltatási rendszer függetlenségéért

» Az igazságügyi miniszter szerint az USA külügyminisztériuma úgy fejezi ki magát, ahogy megengedik neki

» Országszerte több százan tüntettek tegnap este az igazságügyi törvények módosítása ellen

» Toader: A külföldi diplomaták nem vitatják az igazságszolgáltatási törvények módosításának szükségességét.

» A bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyosztályt hoznának létre

» Kelemen az igazságügyi törvény módosításáról: senki sem az abszolút igazság birtokosa

» Az igazságszolgáltatási törvények módosításáról

» Az ellenzéki pártok vezetői is részt vesznek az igazságügyi törvények módosítása elleni tüntetésen

» Elfogadta a képviselőház a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvényt módosító tervezetet

» RMDSZ-állásfoglalás: jogállamot akarunk, nem ügyészállamot!

» Több mint 21 órája tartó tiltakozó akció zajlik Nagyszebenben, a PSD-székház előtt

» A legfőbb ügyész alkotmányossági kifogást tervez emelni az igazságügyi törvények módosítása ellen

» Tüntetni csak pontosan és szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes

» Elállt az igazságszolgáltatás átszervezésére tett javaslatai egy részétől a PSD-ALDE koalíció

» Nem alkotmányellenes az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság létrehozása

» Porcsalmi Bálint üzent az USR-nek

» Elfogadta a képviselőház az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvénymódosító tervezetet

» Ezzel indokolja az RMDSZ az igazságügyi törvények módosításának megszavazását

» A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz köthető törvénymódosításról is döntöttek ma a képviselők

» Aggódik a DNA a Büntetőeljárási törvénykönyv tervezett módosításai miatt

» A DNA főügyésze attól tart, hogy csökkenni fog a korrupcióellenes harc hatékonysága

» Messze állunk az igazságszolgáltatási reformtól

» A forradalomdossziét is érinthetik a Btk. tervezett módosításai

» Elfogadta a szenátus a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényt módosító tervezetet

további közviták »

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!