2017. november 21. keddOlivér
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Erdélyben nem merült fel senkinek a neve szexuális zaklatások kapcsán? Akkor íme egy történet

Kulcsár Árpád 2017. november 05. 13:47, utolsó frissítés: 2017. november 07. 16:00

"Mintha egy szokás lenne, úgy tekintett rá mindenki, hogy hát Lóri nyomulós."


Pénteken megkeresett egy régi barátom, hogy írna egy cikket a Transindexre. Nem mondta, de sejttettem, hogy a szexuális zaklatásokkal kapcsolatban, és azt is, hogy milyen történetet akar megírni. Hadd meséljek el előbb én egy történetet.

Egyetemista voltam még, mikor egyszer csak éjszaka kettőkor hívott egy ismeretlen szám. Egy lány volt az, akivel sosem találkoztam, vagy beszéltem azelőtt, megkérdezte, nem mennék-e fel a Hajnal-negyedbe, hazavinni Szabit, a barátomat, mert nagyon berúgott, és azt mondta, nekem talán engedi majd, hogy elvigyem, mert neki reggel jönnek a szülei, és nem akarja, hogy ilyen állapotban találják ott a srácot. Taxiba ültem, át a városon, fel a lakásukba, ahol a lány és a nővére lakott. Szabi valóban kvázi öntudatlanul, csak pillanatokra ébredt fel, de olyankor nagyon megörült nekem.

A lakásban a lány és a nővére volt még ott, valamint egy – akkoriban ritkán jártam színházba – inkább csak a kocsmákból ismert színész. Kicsit beszélgettünk, aztán mondom, hogy na, akkor én hívok egy taxit, és viszem Szabit haza, mire a színész mondja, hogy amúgy is autóval van, ő elviszi a bentlakásba, engem meg haza. Innentől szükséges egy kis Kolozsvár-ismeret: a Hajnal-negyed a város legdélibb pontja, innen kellett volna a negyed és a központ közötti egyetemista bentlakásokhoz jutni, ahol Szabi lakott. A színész felajánlotta, hogy engem is hazavisz, én viszont elég messze, a Tóközben laktam, ez a városnak a keleti felén van. Szóval beszállunk nagy nehezen az autóba, és látom, hogy a színész a Tóköz felé indul. Mondom neki, hogy ez nem logikus így, előbb vigyük haza Szabit, aztán ha van kedve, vihet engem is, mondjuk én lazán hazamegyek gyalog is. A színész erősködik, hogy nem, előbb hazavisz engem, többször kérem, de nem akar arra menni. Aztán amikor a Tóköz szélén a benzinkútnál megálltunk, és Szabi nagyon durván hányni kezdett, mondta, hogy legalább vele marad, nehogy valami baj legyen, és felviszi, rábízza a szobatársakra.

Aztán Szabi másnap reggel mondta, hogy a színész lakásában ébredt reggel (holott nekem azt ígérte, a bentlakásba viszi). Nem hitte, hogy történt valami „komoly”, de nem igazán volt kedve beszélni róla. Azóta sokszor eszembe jutott a dolog, vagy volt, hogy nem is jutott eszembe, csak nem értettem, mi az a rossz érzés, amikor a színpadon feltűnik Váta Lóránd, vagy valami politikai pártrendezvényen verset szaval.


Szabi aztán nem írt cikket, de Facebookra tett ki egy történetet, az alábbi szöveget onnan másolom ide, természetesen a beleegyezésével, és minimálisan szerkesztve, kirakva az ékezeteket:

(…)Mióta befejeztem az egyetemet, nem élek Kolozsváron, ismerek pár embert onnan, de teljesen jelentéktelen egyetemi jelenlétem volt. Nem kerestem munkát, nem igazán tudtam, mi a f.sz érdekel igazán. Kolozsvár, talán pihenő volt a lici meg az élet között. Nem igazán olvasok romániai sajtót. Viszont pár napja, azzal a természetes kíváncsisággal kerestem rá romániai lapokra, hogy megtudjam, kik azok, akiket szexualis zaklatással vádolnak, hogyan vannak az egyes sztorik elmesélve, karakterek leírva. Srácok, odab...tt. Tényleg, senki? Erdély tényleg az a mesés hely, aminek a Duna TV-n tűnik, ahol az emberek családtervezési céllal közösülnek csak? Persze, közben elítéli mindenki Weinsteint, mert ő egy g..i, és, milyen jó, hogy nálunk ilyenek nincsenek.

Nincsenek, mert Váta Lóri például, ő nem olyan, ő csak nyomulós.

“Nem baj, ha nem akarod ezt, erőltetni kell, es akkor jó lesz”. Ezt ő mondta nekem. Akkor is, ha mar elég volt az Unicum, és, akkor is, ha seggemfaszom fogdosta. Mert “Ő tudjaaa, Ő tapasztalta, volt ilyen, a szinházban is ez kell, hogy eljátszd”! Például cigizni is a színpad miatt kezdett. Nehéz volt elhinnem, szégyen nélkül mondja, ha a szabadságot hirdető cégtől kapja a fizetését. Neki elnézték ezt, nem tűnt úgy, hogy titkolná. Mintha egy szokás lenne, úgy tekintett rá “mindenki”, hogy hát Lóri nyomulós. Az talán olyan, mint az agresszor, csak nem olyan mélyen nyúlik alád. Lóri te tényleg azt hitted akkor, hogy az erőltetés a helyes út, azt akartad, tekintsem természetesnek és jogszerűnek, hogy erőszakos vagy velem? “Hogy nem azért fizetted a söreimet...” A nem kereső neked dolgozza le a kocsmai tartozását. Egy reggel a spangli+kávé mellett ezzel magyaráztam poénból az egészet. Akartam egy funkciót adni neki, neked... haha. Ja, amúgy a spangliert, kb. otthon megb...a a hatóság, te pedig szabadlábon vagy. Sőt, nyáron a te zenéléseddel marketingelte az esküvőjét egyik ismerősöm. Hogy ott lesz a Lóri barátom, ha nem barátom, akkor idézőjelben az, mert valamikor “jóban voltunk.” És hidd el, már nem éreztem úgy, hogy megölnélek, mint, mikor azt üvöltöttem neked, azért, hogy abbahagyd....a nyomulást. Peace, mate.”

Szabi és Váta sokszor találkoztak, együtt jártak szaladni reggelente, néha kocsmába is. Váta néha bepróbálkozott, fogdosta, de aztán, amikor Szabi leállította, mindig bocsánatot kért és megígérte, hogy ilyen többé nem lesz, hogy ezt kontrollálni fogja. Aztán Szabi családjában haláleset történt, hazautazott a temetésre, közben folyamatosan sms-eket kapott a színésztől. Mikor visszajött Kolozsvárra, találkoztak, hogy visszaadjon egy tartozást. Váta azt mondta, hogy el kell felejteni, ami eddig történt, és újrakezdeni a barátságukat. A mondat végén pedig megfogta Szabi nemi szervét, aki akkor már nem békésen hárította a közeledést. Nyakon ragadta Vátát, és megfenyegette, hogy megöli. Állítása szerint bárkinek elmondott részleteket a történetből, azt a választ kapta, hogy Lóri már csak ilyen nyomulós, ezzel nincs mit kezdeni, ezt nem kell komolyan venni.

Ennek körülbelül nyolc éve, Szabi azt mondja, azért jött elő a történettel, mert nem ő az egyetlen szereplő, akivel szemben Váta így lépett fel, és károsnak tartja, hogy ez mindenféle következmény nélkül maradhat. Szabi elmondása szerint Váta Lóránd azóta nem kért bocsánatot.

Fontos leszögezni, hogy a zaklatás nem a színházi, vagy egyetemi intézmény keretein belül történt.

...

Váta Lóránd kedden Facebookon reagált a személyét érintő vádakra, a szöveg itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!