Tények és valótlanságok a büntetőeljárási törvénykönyv módosításairól
Csoma Botond 2018. június 21. 20:07, utolsó frissítés: 20:07Sok esetben nehezen érthetők a jogi fogalmak és törvényszövegek az állampolgárok számára, akik nem közvetlenül tájékozódnak, hanem különféle csatornákból és médiákból.
Régóta tudjuk, a politika több cselekvésnél, inkább szól észlelésről (percepcióról), mint valóságról. Az online kommunikáció korában még inkább eltávolodik egymástól a politikai cselekvés, azaz a jogalkotás és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításának folyamatáról kialakított kép, azaz az észlelés.
Az éles különbséget több tényezővel is megmagyarázhatjuk, és úgy gondolom, hogy nem szabad megspórolniuk ezt az időt azoknak, akik a cselekvés és a percepció között valahol mégis az igazságot keresik.
Létezik egy általános bizalmatlanság a PSD-vel szemben, amely bizonyos szempontból Liviu Dragnea helyzetéből fakad. Az igazságügyi törvények módosítása céljából létrehozott speciális parlamenti bizottság elnökéről, Iordacheról sem pompás a kép: annak idején ő kezdeményezte igazságügy miniszterként a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendeletet, amellyel módosították a büntetőtörvénykönyvet.
Egy másik fontos tényező a jogi terület technikai jellegéből fakad. Sok esetben nehezen érthetők a jogi fogalmak és törvényszövegek az állampolgárok számára, akik nem közvetlenül tájékozódnak, hanem különféle csatornákból és médiákból, amely hátteréről, szándékáról gyakran magam sem tudok kiigazodni. A szövegszerű jogi megközelítés háttérbe szorul tehát, és majdnem kizárólag politikai tálalással állunk szemben.
A büntetőeljárási törvénykönyv kapcsán is bevált az ismert recept: adott az igazságügyi reform, amely nagyon sok szempontból indokolt, a társadalmi percepció pedig nem más, minthogy korrupt politikusok akarják a bőrüket megmenteni, a módosítások tulajdonképpen a korrupcióellenes harcot akarják gyengíteni.
A mostani jelenség nem új keletű, megnyilvánult korábban is, amikor az igazságügyi rendszer működéséről szóló jogszabályokról vitáztunk. A jelenség ismert, mégis abban különbözik az előzőktől, hogy a politikai kommunikáció új elemeként megjelent a félelemkeltés.
Ma már nem csupán a megvesztegethető politikusok, tisztségviselők megmentéséről szól csupán narratíva, hanem arról is, hogy az emberek személyes, fizikai biztonsága is veszélybe került.
Ennek a félretájékoztatásnak elsősorban az USR a szószólója. Az általuk terjesztett rémhíreket pontszerűen, a törvény szövegével megcáfoltuk. A dokumentum, román nyelven itt érhető el. Emellett fontosnak tartom kiemelni a következő elemeket.
1. A büntetőeljárási törvénykönyv módosítására szükség van, és elsősorban azokat az alkotmánybírósági döntéseket vettük figyelembe, amelyek megállapították, hogy az érvényben lévő jogszabály bizonyos szakaszai alkotmányellenesek.
2. Bevezettük az ártatlanság vélelmére vonatkozó európai irányelvet, amely megtiltja a hatóságoknak, hogy a vádlottat még azelőtt bűnösként bélyegezzék meg, hogy jogerős bírói ítélet szülessen.
3. A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében bűnvádi eljárást ésszerű/okkal feltételezhető gyanú (suspiciune rezonabilă) alapján lehet elindítani. Ezt helyettesítené a megalapozott gyanú fogalma (indicii temeinice), amely az eljárás indokoltságát szavatolná.
4. Nem igaz az USR azon állítása sem, hogy nem lehet videofelvételeket használni a bűnvádi eljárás során. Továbbra is lehet ezeket használni.
5. Az sem igaz, hogy az erőszakos bűncselekmények (például nemi erőszak) elkövetői ezentúl részt vesznek a sértett fél kihallgatásán. Ezt egy egyszerű kéréssel el lehet hárítani. Tény és való azonban, hogy a nem erőszakos bűncselekmények elkövetésénél komoly jogi ráció van abban, hogy a nyomozati szakaszban a terhelt vagy a vádlott jelen lehessen a tanú meghallgatásánál. De hangsúlyozom: ez csupán nem erőszakos bűncselekményekre vonatkozik.
6. A törvénytervezetbe nem került bele egyetlen olyan módosítás sem, amely az állampolgárok biztonságát veszélyeztetné. Ez egyenesen hazugság.
Jelen helyzetben többféle feladatunk is lehet, de a két legfontosabb mégis: ne váljunk a politikai manipulációk és hisztériakeltés áldozataivá, és még véletlenül se legyünk mi magunk azok, akik ezeket a rémhíreket terjesztik akarva vagy akaratlanul. Arra kérek mindenkit, hogy olvasson - elsősorban a leírt törvényszöveget – másrészt pedig tájékozódjon, akár több, hiteles forrásból is.