2018. szeptember 26. szerdaJusztina
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi a különbség a Pride és egy homofób tüntetés között?

Ivácson András Áron Ivácson András Áron 2018. június 25. 16:58, utolsó frissítés: 17:25

A hétvégi Pride igencsak reménykeltő esemény volt. Nem utolsósorban azért, mert az ellentüntetés kínkeserves álszenvelgéssel is csak alig kéttucat embert tudott mozgósítani. Azonban itt ennél sokkal fontosabb dolgokról van szó.


Szombaton volt a második ClujPride és minden szempontból, de különösen létszám szempontjából túlszárnyalta az elsőt. Ugyanakkor a helyi városvezetés tavalyhoz képest is sikeresen alulmúlta magát, hiszen ugyanolyan eldugott útvonalat adott az eseménynek, illetve Köln alpolgármesterét sem köszöntötték a Pride-ot megelőző sajtótájékoztatón. Az eseményre sem jöttek el. Így kell ám öles léptekkel masírozni az „európai város” cél felé, még több ilyen diplomáciai malőrrel! Később arra hivatkoztak, hogy épp Kínában tartózkodtak, de hát gondolom nem a városvezetés teljes tagsága: legalább egy alsó beosztottat megkérhettek volna a jelenlétre, csak úgy a miheztartás végett.

Ilyenkor pedig tegyük tisztává: miközben a ClujPride-ot a városvezetés még tavalyhoz képest is a perifériára próbálta szorítani, a Noua Dreaptă kedves újfasiszta szervezet ki tudja hogyan, de ismét a központban kapott egy csinos kis helyet. Csak, hogy soha ne feledjük, hogy a status quo kinek az oldalán van. Kollégámmal, aki egyébként egy kiváló cikket írt az idei Pride kapcsán, úgy döntöttünk, megnézzük, hogy mire képesek a nagy, erős és mély hagyományok képviselői. Először a megnyilvánulás elején humoros volt azt az alig egy tucat embert látni az Avram Iancu téren, amely mérete és a mögöttük tornyosuló ortodox templom még inkább kihangsúlyozta az emberek hiányát. Ez a szám később sem duzzadt sokkal nagyobbra, a harmincat is alig érte el a „tömeg” mindannak ellenére, hogy a Napoca News nevű minőségi és megbízható sajtóorgánum ki tudja miért, de százról hallucinált.

A Noua Dreaptă ellentüntetése, ahová a Napoca News A Noua Dreaptă ellentüntetése, ahová a Napoca News "száz körüli" tömeget hallucinált. Noha ennél valamivel tényleg többen lettek később, a számuk a harmincat is alig érte el, nemhogy a százat. Fotó: Ivácson András Áron.


A produkció a várható kliséket hozta, azonban rettenetesen aranyos volt, ahogy az ND kolozsvári fővezére próbálta bátorítani híveit olyan üres szólamokkal, mint „kevesen vagyunk itt, de lélekben sokan vannak velünk”, ami után természetesen szemrebbenés nélkül beszélt arról, hogy egy kisebbség akarja az akaratát a többségre erőltetni a Pride által. Legalább néhány humoros pillanattal is szolgáltak a szokásos emberi természetről, hitről és egyéb mítoszokról szóló számos alkalommal közveszélyes területre tévedő mondandóikban. Apropó hit: számomra az egész hétvége egyik legszebb pillanata volt, hogy az ND neonácijait elmosta a jégeső, miközben a Pride-on pedig végig ragyogó napsütés volt. Mondta is Tudor Ionescu, hogy bármi, ami az égből hull az áldás, de lehet erről kellene beszéljenek a főnökkel odafent, mert a hétvégén az idő bizony a Pride-nak kedvezett. A rossz idő tökéletesen tükrözte a keserű, agyonfrusztrált, siránkozó férfiak hangját és hangulatát.

Azonban ez a kevésbé fontos, mert ezzel szemben a Pride-on egy teljesen felszabadult, boldog, örömteli találkozón vehettem részt úgy, hogy magam heteroszexuálisként semmiféle megkülönböztetésnek nem voltam kitéve. Ez pedig éppen az, amire fel akarom hívni a figyelmet. A Pride-on rengeteg ember volt, a szervezők szerint 2700, igen, kétezerhétszáz és még ND tagok is voltak ott, egyikük interjúkat próbált készíteni emberekkel egy #only2genders feliratú pólóban, ami már önmagában is röhejes. Ezen túl, noha nem tudom eldönteni, hogy szarkazmus volt, vagy épp komolyan gondolta az illető, egy terhes hölgy egy „Make Romania Straight Again” (Tedd újra heteroszexuálissá Romániát) feliratú pólóban volt jelen a Pride kiindulópontjánál.

A Pride-on még a táblák is kreatívabbak voltak. Fotó: Gál László.A Pride-on még a táblák is kreatívabbak voltak. Fotó: Gál László.


Emlékezzünk a tavalyi incidensre: Oana Mardare színésznő a Pride után elment, hogy megnézze az ND felvonulását, gondolom kíváncsiságból, hogy a „normalitásért” aggódók miként mondanak nagyokat emberi természetről és egyéb mendemondákról. Az erőszakra való felbújtás, a hazudozás, a mocskolódás már olyasmi, amit nem is említek, mindenki nagyon jól tudja, aki volt ilyen társaság közelében – ND, vagy magyar, német, angol bármilyen nyelvű megfelelője. Amikor az egyik ND-s azt mondta, hogy a melegek szemérmetlenek voltak, Mardare közbeszólt, hogy nem igaz – valóban nem igaz, nem volt igaz tavaly sem, idén sem, de a tények ezt a közösséget nem szokták zavarni. Ekkor előbb az ND-s tüntetők rohamozták meg, élükön egy jó nagydarab pasassal, aki idén már disztingváltan öltönyben és nyakkendőben jelent meg, majd később a biztonsági erők teperték Mardare-t a földre, csavarták ki a karját és tuszkolták egy járőrkocsiba.

Miért tartom fontosnak ezt leírni? Azért, mert az az egy vagy két ND-s, aki idén megjelent a Pride-on, teljesen szabadon mozgott és egyetlen nyavalyás pillanatig sem kellett attól tartania, hogy akár egyetlen haja szála is meggörbül. Nem azért, mert a sztereotípiának megfelelő „gyenge homárok” vannak ott, hiszen kétezerhétszáz ember mégiscsak tömeg egy vagy kettővel szemben, amely tömegben azért akadt egypár erősebb, nagyobb darab emberke is, hanem azért, kedves barátaim, mert egyszerűen a mentalitás más. Nem lesztek megtámadva, nem lesztek leordibálva, nem lesztek még csak meglökdösve sem. Még akkor sem, ha esetleg azt a feliratot a pólón provokációnak szánták volna, akkor sem – ugyanis ez a provokáció egy ostoba érv. Nem kell hagyni magunkat provokálni, különösen nem egy ruhadarab által, de hát a konzervatívok ingerküszöbe szemmel láthatóan nem túl magas. Egy szivárványszínű öltözék, zászló kell csupán és máris vérben forog a szemük.

Ez pedig egy lényeges különbség, ugyanis a Pride egyik lényege éppen az, hogy ha épp nem is vagy meleg, teljes mértékben szívesen látnak, még akkor is, ha nem feltétlen támogatod őket. Egy ND-s tüntetéssel ellentétben, ahonnan ki vannak zárva legelsősorban a melegek, aztán például a magyarok (ennek tekintetében is röhejesen kínos látni a Pride-ellenes magyarokat felsorakozni a román újfasiszták mellé, most mit mondjon az ember: összenő, ami összetartozik?), a nem-ortodoxok, ateisták, romák és voltaképp bárki, aki nem ők. Ezzel szemben a Pride-on mindezek az emberek és még az ND-sek is ott lehetnek, még interjúzhatnak is, kamerával, vagy az út széléről filmezhetnek mobiltelefonnal – ha már az összes rendőr is filmezett – anélkül, hogy bárki egyszer is vegzálta volna őket. Ragaszthatnak ostoba és tudatlan stickereket mindenhová, hárman állhatnak egy „Homosexualitate dăunează grav sănătății” (A homoszexualitás súlyosan károsítja az ön egészségét) molinóval, oh nyomban lever a lábamról a szellemességük. Hárman álltak így, ami már majdnem annyi, amennyien összesen voltak a bátor ellentüntetésükön.

Noha ez még csak negyede sem a résztvevőknek, a Pride-on tényleg tömeg - és napsütés - volt. Hajrá! Fotó: Ivácson András Áron.Noha ez még csak negyede sem a résztvevőknek, a Pride-on tényleg tömeg - és napsütés - volt. Hajrá! Fotó: Ivácson András Áron.


Ez az a lényeges különbség, ami miatt mindig inkább egy Pride-on leszek komoly vállszélességgel, mint bárhol az ellenoldalon. Fiatal koromban jómagam is a szokásos homofób klisékkel éltem, noha nem meggyőződésből, hanem tudatlanságból. Idővel pedig egyre többet tanulva, egyre inkább megértve a jelenséget, egyre kevésbé voltak ezek a klisék jelen életemben. Azóta pedig teljesen feltárva a múltját – egészen az ókori görög világig, amire öt évet szántam minimum – a jelenével és jövőjével kapcsolatban csak egyet mondhatok: folyamatos támogatója vagyok és leszek az LMBTQ+ mozgalomnak, amíg teljes egyenjogúságot képesek nem lesznek kivívni maguknak szemben Noua Dreaptă-vel és bármilyen más nyelvű, de hasonló jellegű mozgalommal szemben.

Tavaly is ott voltam a Pride-on, idén is, jövőben is ott leszek, ha nem épp Kolozsváron, akkor azon a Pride-on, amely városban épp leszek vagy élek. Száz virág bontsa szirmait, ezer Pride nyissa kapuit!

Címlap fotó: Gál László

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!