2018. október 18. csütörtökLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nincs érdemleges stratégiája Romániának a jövő évi Európai Tanács soros elnökségének idejére

Ambrus István Ambrus István 2018. július 31. 14:58, utolsó frissítés: 15:12

Romániának többet kell teljesítenie az uniós tagság kötelezettségeinél, de erre vonatkozó konkrét elképzelés továbbra sem létezik.


Január elsejétől Románia tölti be az Európai Unió soros elnökségének tisztségét, de ennek kapcsán a kormány és a jelenlegi kormánypárt még mindig nem tudott megfogalmazni olyan célkitűzést, amelyen keresztül megszólíthatná, vagy felsorakoztathatná maga mögé legalább a tagállamok egy részét. Jelenleg ezt a tisztséget Ausztria tölti be, amely felzárkózva az elmúlt évek uniós szintű aktuálpolitikai kérdéseihez a migrációs válság problémáit igyekszik megoldani, és egy olyan Európai Unióban gondolkodik, amely határozottabban megvédi a saját érdekeit, az állampolgárok védelmét helyezi előtérbe a bevándorlókkal szemben.

Ez az elmúlt években folytatott osztrák menekültügyi politikának az uniós szintű folytatása, amellyel egyre inkább egyetértenek a vezető országok politikusai is az unión belül. Az osztrák vezetés emellett még két másik fő célt is megfogalmazott: az átláthatóság és a hatékonyság növelését az adminisztratív rendszerek digitalizálásával, az intézmények túlszabályozásának csökkentését, és az online működő digitális gazdasági szereplők megadóztatását. Emellett a Nyugat-Balkán országainak felzárkóztatása is a három legfőbb célkitűzés között szerepel.

Románia 11 éve tagja az Európai Uniónak, de ez alatt az idő alatt nem csak az unió, hanem a térség tagországai közül sem sikerült vezető pozíciót betöltenie, annak ellenére sem, hogy jobb stratégiai helyzetben van mint Magyarország. Egyre több román politikus hangoztatja, hogy Romániának ki kellene emelkednie az uniós tagországok soraiból abban az értelemben, hogy az Európai Unióban, vagy legalább a kelet-európai térségen belül hangadóvá váljon, de erre még egyetlen párt sem dolgozott ki megfelelő stratégiát.

Magyarország nyilatkozatok szintjén hamarabb lépett a stratégiailag fontos kérdésekben


A kelet-európai térség gazdasági és energiapolitikáját illetően Szíjjártó Péter külügyminiszter már hónapokkal ezelőtt hangoztatta a minisztérium azon álláspontját, amely szerint a romániai földgáz fontos stratégiai eleme lehet a térség energiafüggetlenségének. Mindemellett a magyarországi vállalatok lekötötték a teljes gázszállítási útvonal évi kapacitását a BRUA vezetékre vonatkozóan, és a tervek szerint 2022-ben megkezdődhet a fekete-tengeri földgáz kitermelése, melynek egy részét Magyarország vásárolja meg a tervek szerint.

Románia az ilyen kérdések terén hangsúlyosabb válaszokat adhatott volna nemzetközi szinten a térség energiapolitikáját illetően. A fekete-tengeri földgáz kitermelése és a BRUA gázvezeték megépítése kapcsán is kialakíthatott volna Románia egy olyan narratívát, melyen keresztül a saját érdekeit szem előtt tartva, a migrációs válsággal szemben, vagy azzal párhuzamosan a nyugat-európai országok problémáinak rendezése és napirenden tartása mellett az EU-n belüli, később csatlakozott országok érdekeit is hangsúlyosabban képviselhette volna.

Az Oroszországtól való energiafüggőség egyre erőteljesebb Európában, amely elsősorban a nyugati országokat érinti, az unión belül pedig stratégia szintjén a fekete-tengeri energiahordozók részleges megoldást kínálnának a kelet-európai államok számára a energiafüggetlenség elérésében.

Ezzel szemben a romániai álláspont a német-francia közös együttműködésre épül amelynek mentén román részről még nem fogalmazódott meg semmilyen határozott álláspont. Victor Negrescu, az európai ügyekkel megbízott miniszter a múlt héten vont mérleget Románia uniós elnöki tisztségének betöltésére vonatkozó felkészülés kapcsán. Kiemelte, hogy az Európai Tanács elnöksége során a legfontosabb a gazdaság olyan mértékű növekedése és szinten tartása, amely nem csak a gazdasági szereplők hanem az állampolgárok számára is érzékelhető, emellett pedig a versenyképesség és a minél szorosabb gazdasági kapcsolatok kiépítése is fontos.

Victor Negrescu azt is hangsúlyozta, hogy az elnökség kapcsán Romániának nem csupán a tagországi kötelezettségeit kellene teljesítenie, hanem hatékonyabban kellene fellépnie nemzetközi szinten, érthető üzeneteket kellene megfogalmaznia, és olyan kezdeményezéseket kellene megvalósítania, amelyek a sajátjai mellett a többi tagország érdekeit is képviselik. Az eddigi megvalósításai közt említette a Franciaország és Németországgal való közös együttműködést, amely Románia kezdeményezésére jött létre a jövő évi elnökség betöltése kapcsán, és reményét fejezte ki, hogy ennek mentén a közeljövőben még idén sor kerül egy bukaresti találkozóra. Mindemellett olyan sablonos célkitűzéseket is hangoztatott, mint a biztonságos Európa, amely mindamellett, hogy globális gazdasági szereplő, hangsúlyt fektet a balkáni és az északi országok érdekeinek érvényesítésére is, de hogy ez konkrétan mit is feltételez, arra nem tért ki. Negrescu hozzátette, Románia egyetért Nagy-Britannia álláspontjával a Brexitet illetően, az ott élő román állampolgárok tájékoztatására pedig információs kampányt szerveznek.

Ha mindemellett Románia az energiapolitikára is nagyobb hangsúlyt fektetne a hat hónapos soros elnöki időszakban, talán szépíthetne az ország jelenlegi nemzetközi megítélésén. A 2016-2017-es korrupcióellenes tüntetések, amelyek a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelet miatt bontakoztak ki, az igazságügyi törvények módosítása, amely mentén az igazságszolgáltatás működésének hatékonysága és hitelessége is csorbul, kiegészülve a közigazgatási törvény módosításával mind olyan lépésnek bizonyultak, amelyek nem csak a jelenlegi kormánypárt, hanem az egész ország megítélését rontották. Ez talán részleges magyarázatot is ad arra, hogy a PSD-ALDE koalíció miért nem dolgozott ki egy olyan stratégiát, amely beemelhetné Romániát az EU azon államai közé, amelyek nem csupán eleget tesznek a tagsági kötelességeiknek, de az ország és ezen belül a saját állampolgáraik érdekeit is hatékonyabban tudnák képviselni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!