2018. december 11. keddÁrpád
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Román diaszpóratüntetés, a magyar népmese mintájára?

Ambrus István Ambrus István 2018. augusztus 09. 17:20, utolsó frissítés: 17:20

Jöjjenek is, de ne is. Egymillió személyt akart felvonultatni a határon túli románok szövetsége augusztus 10-én, amelynek elnöke végül nem vállal szervezői felelősséget.


Hosszas huzavona után talán mégsem szervezik meg a külföldön élő román diaszpóra találkozót Bukarestben, legalábbis nem hivatalosan. Mindez annak ellenére történik így, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban jelentős visszhangot váltott ki a román diaszpóra szervezet elnökének, Emanuel Cioacanak a bejelentése, aki augusztus 10-ére hívta össze a külföldön élő és a nyári szabadságukat itthon töltő vendégmunkásokat.

A megmozdulás célja az lenne, hogy felhívják a figyelmet a Szociáldemokrata Párt törvényhozási és kormányzási visszásságaira. A demonstráció szervezői az elképzelés szerint egymillió személyt vártak, illetve várnak Bukarestbe az augusztus 10-ére összehívott megmozdulásra.

Gabriela Firea, Bukarest polgármestere végül nem engedélyezte a megmozdulást, arra hivatkozva, hogy egymillió személy összehívása rendbontással járhat és a fennakadást okozhat a forgalomban. Ezt megelőzően a bel- és külföldi állambiztonsági szervek vezetőivel is egyeztetett az esetleges negatív következményekről, amely nem csak a feltételezett rendbontás megelőzését szolgálta, hanem egyfajta üzenet is volt a külföldre emigrált román állampolgárok számára.

Gabriela Firea arra hivatkozott, hogy ez a rendezvény politikai alapon szerveződik, amely mögött az USR és a PNL áll. A határon túli románok szövetségének elnöke, Emanuel Cioaca pedig bejelentette, hogy az engedély hiányában nem áll módjában hivatalosan megszervezni a nagy találkozót, de ott lesz a Győzelem téren augusztus 10-11-én.


Ennek ellenére a Facebookon több olyan bejegyzés is megjelent, amelyben a külföldön élő román állampolgárok zászlókat lengetve azt hirdették, hogy már útban vannak Bukarestbe. A jelenlegi kormánypárt ezzel a gesztusával ismét bebizonyította, hogy hatalmának megőrzése érdekében lemond a külföldön élő román állampolgárokról, és a gyülekezéshez való alkotmányos jogait is semmibe veszi. Ez nem újdonság a PSD részéről, az elmúlt évek választási kampányai és a begyűjtött szavazatok is azt mutatják, hogy a jelenlegi kormánypárt számára az a legelőnyösebb, ha lehetőségéhez mérten szinte nem csak a szavazáshoz való jogától, de a szabad véleménynyilvánítás lehetőségétől is megfosztja a külföldön élőket.

A bukaresti tüntetésre tartó külföldi vendégmunkások.A bukaresti tüntetésre tartó külföldi vendégmunkások.


Annak ellenére, hogy társadalmi szinten is elfogadottá vált a külföldi munkavállalás és az ezzel járó emigráció, az erre vonatkozó adatok meglehetősen riasztóak. Az elmúlt évek során Románia előkelő helyet foglal el azoknak az országoknak a rangsorán, amelyekből a legnagyobb mértékű a kivándorlás, mindemellett Románia az első azoknak az országoknak a listáján, ahol nincs háborús konfliktus, mégis több millió lakos hagyta el az országot. Az ENSZ adatai azt mutatják, hogy jelenleg 3,4 millióra tehető azoknak a román állampolgároknak a száma, akik külföldre emigráltak, ebben a besorolásban Nagy-Britannia, (4,9 millió), Lengyelország, (4,4 millió) és Németország vezet (4 millió) emigrált lakossal. Érdekes szempont az is, hogy az említett országok összlakossága mindegyik esetben többszöröse a romániainak. Százalékokban számolva ez Románia esetében 2000 és 2015 közötti időszakot tekintve 7,3%-os növekedést jelent, ezzel párhuzamosan például a Szíriából elvándoroltak száma ebben az időszakban 13,1%-os növekedést mutatott.

Az elmúlt évek választásai azt is jól mutatják, hogy a külföldön élő szavazók jelentős többsége nem a baloldali pártokra szavaz, ezért a vádak szerint a PSD szándékosan megnehezítette a külföldi külképviseleteken a szavazás lehetőségét, elsősorban azzal, hogy nem biztosított megfelelő számú szavazóhelyiséget, így bizonyos városokban több órával meg kellett hosszabbítani a külképviseletek nyitva tartását, a román szavazók pedig hosszú sorokban vártak arra, hogy leadhassák a voksaikat.

Az államelnöki választási fordulókban leadott szavazatok egyben azt is mutatják, hogy az elmúlt években növekedett a külföldön leadott szavazatok száma, és Mircea Geoana és Traian Basescu 2009-es párharcában az is kiderült, hogy egy szoros versenyben ezek a szavazatok eldönthetik a választás kimenetelét. A 9 évvel ezelőtti hajrában 70 ezer szavazat döntötte el, hogy ki legyen Románia elnöke, a választási iroda (BEC) adataiból pedig az is kiderült, hogy külföldiek voksa nagyrészt Basescunak kedvezett, akire országszinten a választók 50,33%-a szavazott, Geoana pedig 49,66%-ot kapott. November 22-én, a választás első fordulójában 94.383-an voksoltak külföldön, az ezt követő második fordulóban pedig 146.876-an, ami országos szinten érvényesen leadott szavazatok 1,4%-át jelentette.

Az államelnöki választásokon leadott külföldi szavazatok aránya.Az államelnöki választásokon leadott külföldi szavazatok aránya.


Öt évvel később, 2014-ben amikor Victor Ponta és Klaus Johannis jelöltek közt kellett dönteni, az első fordulóban 160,065-en voksoltak a romániai külképviseleteken, november 16-án pedig több mint 377 ezren - ez pedig országos szinten a szavazatok 3,3%-át tette ki.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy sem a PSD-ALDE koalíció, sem pedig az ellenzék nem lát fantáziát abban, hogy a külföldre emigrált munkavállalókat megszólítsa. Tény, hogy ez nem könnyű feladat, mert aki elhagyta Romániát az vagy kényszerből, vagy pedig elégedetlenségből tette, a külföldi érvényesülés és munkavállalás során pedig a hétköznapi feladatok sűrűjében érhető módon egyre kevesebb embert érdekel a román pártpolitika.

A megmozdulás körüli hercehurca Gabriela Firea és a PSD részéről olyan politikai lépés, amely azt is előidézheti, hogy a Romániában élők a külföldre emigrált diaszpórával szemben is meghatározzák magukat, ami további megosztottsághoz vezet, az ebből következő előítéletek pedig egyre jobban ellehetetleníthetik annak a lehetőségét, hogy a külföldi munkavállalók egy idő után esetleg visszatérjenek Romániába. Ezek a lépések egyértelmű üzenetet hordoznak, azt hangsúlyozzák ki, hogy ha egy mód van rá, a külföldre távozottak ne szóljanak bele a hátrahagyott ország belügyeibe.

Ettől eltekintve talán lesz a közeljövőben egy olyan politikai alakulat, amely megfelelő kommunikációt folytatva képes lesz maga mellé állítani a potenciális 3 millió külföldi szavazó egy részét, ilyen módon pedig, ha a gyülekezéshez való jogtól meg is fosztják őket, a jövő évi államelnöki választáson szavazat formájában kinyilváníthatják a véleményüket.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!