2017. október 22. vasárnapElőd
10°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Siker, kudarc

Selyem Zsuzsa utolsó frissítés: 2008. április 28. 16:55

"A kudarcaimat? Azokat nem kell feldolgozni, azok az emberi élet természetes állapotához tartoznak. A sikereket kell feldolgozni."



Az első találkozáskor, valamikor még februárban, egy enyhén penészillatú alagsori teremben Réka fölvetette, hogy a Kertész-szeminárium fejében nézzük meg együtt a színházban a Hosszú pénteket. Levél megy Andrásnak, levél jön, levél megy – kérem, beszélgethessünk az előadás alkotóival, a Sorstalanságról is kérdezzünk?, egy csudát, csak valóságos kérdéseket tegyenek föl, ami akkor éppen fontos, s ha iskolásakat kérdeznek, én a föld alá süllyedek –, levél újra, levél nem, telefon, színház, Emőke, telefon, jegyek, többen vagyunk mint száztízen, ez van: április 11, 8 órától ott ülünk a nézőtéren, kicsit gondosabban felöltözve, talpig színházszagban.

A tanári munkához mindig tapad egy kis szégyen.

Félreértés volt? Vagy ez az, ahogy ott megtörtént? Az előadás után, a megrendült taps után mindenki ott maradt a helyén. Szóltam, hogy fent, a színház kávézójában lesz a beszélgetés.

Másfél óra mennyország. Vagy tökéletesen működő demokrácia. Úgy tűnik, mindenkinek van mindenkihez szólnivalója, és szól is, úgy, mintha ezer éve ismerné, pedig azelőtt és talán azután sem soha. Ilyen volt a beszélgetés a harmad- és negyedéves bölcsészhallgatók és a színészek, szerző között.



– Nagyon fáj ez az előadás?
– Hát, vigyázok. Ha jól megy, akkor nem fáj. Ha rosszul, akkor igen, de közben nem érzem.

Hétfőn reggel, mielőtt az egyetemre bementem volna, szól a telefon, lassan fogom fel, hogy miről van szó, hogy azt beszélik, a színházas rendkívüli szeminárium nem egyenértékű az egyetemi rendesekkel, és nem volna méltányos, ha a színházason mindenki maximális pontszámot kapna, míg az egyetemen lehetett hibázni.

A tanári munkához mindig tapad egy kis szégyen.

Halász Pétert interjúvolta egy, a szokásosnál tájékozatlanabb riporter. Föltette a kérdést: És mondja, hogyan dolgozta fel a kudarcait? Halász rövid szünetet tartott, majd ezt mondta: A kudarcaimat? Azokat nem kell feldolgozni, azok az emberi élet természetes állapotához tartoznak. A sikereket kell feldolgozni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!