2017. június 29. csütörtökPéter
28°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért hiányzik a Tízparancsolatból a Ne hazudj!?

Selyem Zsuzsa utolsó frissítés: 2009. január 21. 09:31

Ha egy barlangász ismeri a barlangász 10p-t, akkor a világ összes barlangjában tudja, mi a lényeg, de ha egy magyar ismeri a magyar 10p-t, akkor csak a magyar barlangokban fog tájékozódni, de már a magyar aluljárókban nem.




Melyik Tízparancsolatból?

A. Biblia
B. Korán
C. Alternatív Tízparancsolat
D. A 22. Szovjet Pártkongresszuson elfogadott „a kommunizmus építésének erkölcsi szabályzata”


E. A Jobbik „Magyar Tízparancsolata”
F. A Szerbiában, Horvátországban és Szlovániában élő románok Tízparancsolata 1921-ből
G. A környezetvédők Tízparancsolata
H. A síelés Tízparancsolata
I. Dragan Drabic doktor, aka Radovan Karadjic 10 életbölcsessége
Stb.



Ami a Bibliát illeti,

a Tízparancsolat (a továbbiakban: 10p) tovább variálódik, aszerint, hogy zsidó, ortodox, katolikus vagy protestáns (stb.) verzióját nézzük. A lényeg szempontunkból most az, hogy van egy alapszöveg Mózes II. könyvében, miszerint „Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.” A katolikus értelmezési hagyomány ezt a parancsolatot – a nyolcadikat, szerintük – azonosítja a „Ne hazudj!” felhívással.

Augustinus és Aquinói Tamás, a nyugati kereszténység nagy értelmezői a hazugság definíciójában a becsapás, félrevezetés szándékát tekintik a hazugság differentia specificájának. „A hazugság olyan hamis beszéd, amelynek szándéka a másik ember félrevezetése, becsapása.” (Augustinus, De mendacio 4, 5: PL 40: 491.) Vagyis hazugság az, ami árt a másiknak, a „hamis tanúbizonyság” jogi helyzete pont ez, legalábbis biztosan ez, mégis van itt egy olyan általánosítás az alapszöveghez képest, ami nem könnyen indokolható. (Minden hamis tanúbizonyság hazugság, de nem minden hazugság hamis tanúbizonyság, vagyis a két fogalom nem ekvivalens.)

Ergo Augustinus is, Aquinói is tárgyal olyan helyzeteket, amikor a hazugság jószándékú, ezt pedig nem tekintik hazugságnak, ami majdnem oké a logika felől, de nem teljesen – a logikát náluk viszont felülírja a hit. (Aquinói szerint a hazugság ellentéte nem az igazmondás, hanem a jószándék – hmm.)


A zsidó szövegértelmező hagyománynak

nem kell ezt a logikailag kétséges azonosítást végigvinnie – a Talmud A Biblia parancsai című fejezetben onnan indít, hogy 613 parancsolat van (365 az év minden napjára, 248 az ember csontjainak száma szerint), s oda konkludál, hogy egyetlen parancsolat van, Ámósz próféta szerint az, hogy „Mert így szól az Örökkévaló Izráel házának: Keressetek engem, hogy éljetek.”, valamint a másik egyetlen, Habakuk prófétánál: „Az igazságos hűségében él.”

Vagyis a hazugságnak nincsen kiemelt szerepe, mivel az igazság soha nem egyesszámú, és nem függetleníthető attól, hogy ki mondja, mikor, mi célból (ez utóbbi, láttuk, a katolikus egyházatyáknál is így van). Itt életformáról van szó, nem elvekről. A Habakuk-mondatban is, nézzük csak meg jobban, az igazság viszony-fogalom. Nem viszonylagos, éppen ellenkezőleg: figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló egészet, nem csupán a teóriát.

Azért nincs tehát „Ne hazudj!” parancsolat a Biblia 10p-ában, mert, mint Augustinustól és Esterházytól tudjuk, kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot. Nem ösmeri, vagy nem akarja ösmerni. Nehéz ügy. Miért hazudunk annyit, valójában ez érdekel, de ha már felsoroltam néhány 10p-t, hát menjünk tovább.


Arisztotelész a Nikomakhoszi etikában

(1127a, 1127b) a hazugságot a társas együttélés rendszerében tárgyalta, s két formáját nevezi meg: az alazont, a nagyzolást és az eirónt, az iróniát, a gúnyos szerénykedést. Szerinte a mérték, a középarány a jó megoldás, és azt akkoriban ki lehetett pontosan számítani. Na és Maimonidész, aki a Bibliát Arisztotelésszel harmonizálta, az igazság-hazugság kérdést a világosság és a logika, vagyis a megismerhetőség és az ellentmondásmentesség viszonyában tárgyalja.

Ez régi-új Ágostonékhoz képest: nincs „the willing suspension of disbelief”, nem vallásos, hanem tudományos igényű a megközelítés. Célja nem kevesebb, mint hogy minden észbontó mondatot megmagyarázzon: vagy metafora, vagy képletesen kell érteni, de a lényeg, hogy az ember mindent világosan meg kell hogy tudjon különböztetni, mert „Istennek más egyéb nem tetszik, mint az igazság, s nem gyűlöl egyebet, mint a hamisat.”

Azért nincs tehát „Ne hazudj!” parancsolat a Bibliában, mert a hazugság ostobaság, azt pedig az ember szabad belátásából kerüli el, hacsak nem szándékosan tévelyeg (ez utóbbi viszont nem tetszik Istennek, s mint ilyen, kiszorul Maimonidész érdeklődésének homlokteréből.) Menjünk tovább.


Az iszlám alapszövegében, a Koránban,

bár nem 10p-ként elkülönítvén más morális elvektől, de megtalálhatóak a hasonló tízek, melyek közül a kilencedik, a hazugságot leginkább érintő parancsolat nagyjából így szól: „Ne vond meg tanúskodásodat, eltitkolván amit láttál. Mindazok, akik megvonják tanúskodásukat, bűnös szívűek.”

Ugorjunk, nézzük az Alternatív 10p-t. Azok között kettő is van, ami a hazugság-problematikánkat érinti: a hatodik szerint döntéseidet észérvek és tények alapján hozd, babonák és remények helyett, a hetedik azt mondja: mondd ki az igazat. Tiszta beszéd, utópia, nem baj, tovább.


D pontunk, a 22. Szovjet Pártkongresszuson elfogadott

„a kommunizmus építésének erkölcsi szabályzata” szerint, ami a bibliában föllelhető 10p szellemét – mutatis mutandi – invenciózusan ötvözi a változatos forrásokból szopott könnyen megjegyezhető jelmondatokkal – kedvencem az idősb Dumas Három testőréből ihletődött „egy mindenkiért, mindenki egyért” ("каждый за всех, все за одного").

Szóval ebben a szovjet szabályzatban szintén érintve van kérdésünk, mégpedig a hetedik pontban, mely kb. így hangzik: becsület és igazságosság, erkölcsi tisztaság, szerénység a társas és a privát életben egyaránt. Bocs, ez itt éppen a jelmondatok túlhabzása, jelmondat-paródia, olyan hosszú, hogy a végére egészen elvékonyodik az érces, egy lélegzettel-kimondásra felkészült hang. A lényeg: minden lényeg itt van, jó, tovább.


Az E pont jön, a magyar 10p.

A fölvezetést szintén mutatis mutandis invencióval kalapálták: míg a szovjet az Isten szó helyébe a kommunizmust és a szocialista hazát tette, a magyar 10p, értelemszerűen, mondhatnánk, ha volna ennek így valaha is értelme, a „magyar testvért” illesztette be. Az igazság is ilyen, magyar: „A magyar jog és igazság fölötti alkuba ne bocsátkozz; érte mindenkor, minden körülmények között bátran és áldozatosan kiállj!” – mondja a 8. parancsolat.

Sejtettem, hogy a közép-keleteurópai népeknek mind lehet egy-egy különbejáratú 10p-je, a románra rákerestem, de elég hosszas tévelygés után is csak egy 1921-es keltezésűt találtam, egy jobbos román blogon. Ráadásul ezt a román 10p-t a kisebbségbe szorult románok barkácsolták. Attól tartok, a párhuzam így nem lesz egészen pontos, hiszen a magyar 10p-t mostanság nyomatják ezerrel, a főmagyarok – bár egyre nagyobb lendülettel látogatnak kisebbségieket is, legutóbb a nagyenyedi 49-es koszorúzáson lengett a Jobbik-zászló.


Emlékeznek, több is veszett Mohácsnál,

most vissza a tévelygéseinkhez: a kiindulás a szerbiai, horvát és szlovéniai román 10p-ben is az vala, hogy az Isten szót kicserélték a „Neamul tău Românesc, în Conducătorii tăi Români”-ra [a te román nemzetséged és a te román vezéreid]. Ami a hazugság-igazság problematikát illeti, a leginkább az első parancsolat tartalmazza, miszerint senkinek, aki idegen, ne higgyenek (ergo azok mind hazugok, akár krétaiak, akár nem), valamint a második parancsolat, hogy ne szégyelljék megvallani, hogy románok (vagyis a román identitás minden körülmények között igaz).

Hol is tartunk? Hát ott, hogy a sokat szenvedett, közép-keleteurópai kis népek között a magyar megint valahol a sor elején van, azzal, hogy a XXI. században is képes etno10p-ket kitalálni, amelyekben megparancsolja magának, hogy képtelen legyen egyetemes értékekben, elvekben gondolkodni. A levegőnek is magyarnak kell lennie ahhoz, hogy a magyar ember foglalkozzék vele.


A környezetvédelem 10p-je

a szemetelésről, az állat- és növényvilág védelméről, a parkokban való gyalogos vagy biciklis közlekedésről meg ilyenekről szól, sokkal fontosabb kérdésekről, mint ami kis traktátusunk témája. Hazugság? Mi az egy tartály patakba eresztett fáradtolaj mellett?!

A síelők, barlangászok, tájfutók, boxolók 10p-i bár partikulárisak, abban különböznek mégis az etno10p-ktől, hogy ha egy barlangász ismeri a barlangász 10p-t, akkor a világ összes barlangjában tudja, mi a lényeg, de ha egy magyar ismeri a magyar 10p-t, akkor csak a magyar barlangokban fog tájékozódni, de már a magyar aluljárókban nem. Bocs, metafora volt.


Térjünk rá a pszichoterapeuta 10p-jére.

Kínai közmondásokat gyűjtött össze honlapjára, igen érdekfeszítőek, kedvencem az, hogy ha szavaidnak nincsen semmi értéke, ne adj tanácsokat. A „hamis tanúbizonyság”-kérdés elég drasztikusan villan fel a tizedik bölcsességben: Aki elárul valakit az övéi közül, két sírt ásson.

(forrás: BBC)
A 10p-t tartalmazó honlapon nyoma sincs annak a 11 vádnak, amivel szemben ez év január 20-án védekeznie kell az ENSZ hágai bíróságán a hajdanán oly jóvágású fiatalember aktuális verziójának, miután az ősz, copfos terapeutában azonosították a háborús hadvezér, Nagy-Szerbia-ideológus Karadjicsot. Szarajevó 43 hónapig tartó ostroma (a leghosszabb a II. vh. óta), 7500 muszlim férfi és fiú kivégzése csak két tétel a 11 közül. A 2008. augusztus 29-én tartott első tárgyaláson nem válaszolt a vádakra, inkább a bíróság legitimitását vonta kétségbe, mivel szerinte az a szerbek elítélését már előre eldöntötte.

A szerbek? Maximum két személyről volna szó, annak is egyetlen teste van, egyetlen anyja, és egyetlen DNS-konfigurációja.


A hazugság könnyít ezen a kemény helyzeten.


Nem csak a hazugság könnyit, hanem sokminden más is. Az ember egyebet sem várna el az életétől, s nem kell ehhez sem terapeutának, sem hadvezérnek lenni, mint hogy kicsit kiszabaduljon az egy test, egy anya, egy DNS fogságából.

A fikció is segít. A virtuális valóság is segít. Az összevissza-beszélés is segít. Van remény: a remény egy szó. Egy ember 248 csont, egy év 365 nap. Többé-kevésbé.