2020. aug. 14. péntekMarcell
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Csupán az igazság kedvéért

Csutak István 2011. június 23. 14:11, utolsó frissítés: 15:22

A Maros és Hargita megyék jólétét összehasonlító anyagban a kánaán győzedelemes megvalósítását hirdető szöveg alapja egy „előrejelzés”


A Transindexen megjelent, Maros és Hargita megyék jólétét összehasonlító anyaggal kapcsolatban, a kánaán győzedelemes megvalósítását hirdető szöveg alapja egy „előrejelzés”, melynek pontos címe: „Comisia Naţională de Prognoză, Proiecţia principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014, – martie 2011”.

A „Nemzeti Előrejelző Bizottmány” működését megregulázó 22/2007-es kormányrendeletben írva vagyon például a 3. cikk. b) bekezdésében, hogy a jelzett orgánum a Kormányprogram végrehajtását követi, elemzi, és intézkedéseket javasol a Kormányprogram célkitűzéseinek megvalósítására. Mondjam magyarul: törvény által szakmainak minősített, győzelmi indulókat komponáló és előadó intézmény.

Ezzel szemben a 957/2005-ös kormányrendelet, a Nemzeti Statisztikai Intézetről a 2. cikk. f) bekezdésében például arról rendelkezik, hogy bel- és külföldön ez az intézet képviseli Románia hivatalos statisztikát. Punktum.

A Statisztikai Intézetnek van egy „TEMPO” nevű, on-line lekérdezhető adatbázisa, melyből elég sok adat ingyen is elérhető. Ugyancsak on-line elérhetők a megyei statisztikai hivatalok adatai is. Itt is, ott is, amott is a GDP-re hivatalos adatok 2008. évre vannak kiszámolva.


A TEMPO 2011. június 22-én letöltött adatai szerint 2008-ban Maros megyében az egy főre jutó GDP 18,663 RON, míg Hargita megyében 18,425 RON, ez az országos érték 78, illetve 77%-a.

Időben a történet alakulása a következő:



A 100% Románia éves átlaga. A másik két görbe Maros illetve Hargita megyék adatait ábrázolja. Hát ez a grafikon persze (csak erős politikai akarat kérdése) értelmezhető úgy is, hogy Hargita megye átlaga közelíti a Maros megyeit. A valóságban Maros megye zuhanva közelít Hargita megyéhez. Hogy is mondotta volt a költő? „Tisztaságunk, mint feldobott üveg/Egyensúlyoz a levegőben./Idő kérdése az egész,/Belénk vághat még leesőben.”)

Nem különb a helyzet az egy főre jutó átlagos nettó havi kereset esetében sem. (Úgy vélem az sem elhanyagolandó, hogy hol mennyit visz haza a buksztárcában a szavazóbázis.)

2008-ban az országos átlag 1,309 RON, a Maros megyei 1,133 RON, a Hargita megyei pedig 998 RON volt. Vagyis, ha 100% -nak tekintjük az országos átlagot, a Maros megyei polgár 87%-ot, míg a Hargita megyei 76%-ot vitt haza.

Időben a történet alakulása a következő:



Nos, ez esetben sem kizárt, hogy Maros megye „lezárkózik” Hargita megyéhez. Akkor pedig nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a Hargita megyei átlagkereset közelít a Maros megyeihez. Nézőpont kérdése az egész. (És jóérzésé. De ilyent az etnobizniszben nem illik elvárni.)

Szégyenérzetem azt engedi meg, hogy csupán az országos átlaggal és ne a maximummal végezzek összehasonlítást.

A Business Intelligence "bérezési térképéből" kiderül, hogy a nettó bérek megyei GDP-hez való hozzájárulási arányát tekintve Hargita megye a maga 9,9%-ával az utolsó, vagyis 42. helyen tobzódik, míg Maros szerényen a 20. helyen húzza meg magát. Ez nemcsak bértömegben de foglalkoztatottságban is jelent valamit, mégpedig azt, hogy Maros megye lakosságának mintegy 22%-ának van bérből eredő jövedelme, Hargita megye lakosainak 19%-ának van bérből jövedelme. Ha ezt még finomítom a nem kifejezetten magyar ágazatok jövedelmeivel (vasút, távközlés, posta, bankok, biztosítás, fegyveres testületek, görögkeleti egyház) a kép nemcsak árnyaltabb, árnyas lesz.

Romániában jelenleg csak 2008-ig léteznek a GDP-re, jövedelemre, stb. vonatkozó hivatalos statisztikai adatok.

A többi?

Hivatkozásokkal és lábjegyzetekkel dúsított tenyérjóslás, csacsi önámítás, választási kampány kezdetét jelző píáros füllentés.

Ha az előbbieket nagyvonalú legyintéssel lehet csupán bűnnek nevezni, ez utóbbi (füllentés, hogy ne nevezzem keményebben) több annál: ez hiba. Finom kifejezéssel élve a „félretájékoztatás” nem „bon mot”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!