Az erdélyi magyar kortárs irodalom – stratégiatervezet
László Noémi 2014. február 21. 12:20, utolsó frissítés: 2014. február 24. 16:52A jelenlegi helyzet, a kitűzött célok és az alternatívák: László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnökének szakpolitikai vitaindítója.
1. A jelenlegi helyzet
Tisztázandó, mit tartunk kortárs erdélyi magyar irodalomnak.
Adminisztrációs oldalról tekintve kortárs erdélyi magyar irodalomnak számít első sorban azon alkotók személyének és műveinek egysége, akik irodalmi lapokban és önálló kötetekben magyar nyelven írt irodalmi alkotásokat közölnek, a magyar irodalmi élet eseményein lehetőségeik szerint fellépnek, élő kapcsolatot tartanak fent olvasóikkal és írókollégáikkal, továbbá ha nem is Erdélyben élnek, írásaik valamilyen módon az erdélyi léthez is kapcsolódnak.
Az erdélyi magyar irodalmi életet alkotóműhely, megélhetési lehetőség, kapcsolattartási, fenntartási és szervezési szempontból jellemzik az itt működő irodalmi lapok, a fent meghatározott értelemben vett kortárs erdélyi magyar irodalomra is koncentráló könyvkiadók, irodalmi körök, írásműhelyek, írószervezetek, találkozók, irodalmi táborok, alkotótáborok, irodalmi versenyek, közkönyvtárak.
Ilyen értelemben az erdélyi magyar kortárs irodalom jelenlegi helyzetét felmérendő beszédes lehet az említett lapok, illetve az említett kiadók által megjelentetett kortárs erdélyi magyar irodalmi művek példányszámainak statisztikai összegzése és e statisztikák elemzése, továbbá a folyóiratok és említett irodalmi művek eladási listáinak összeállítása, értékelése.
Ebből egykönnyen kiderül, anélkül, hogy itt bármit is állítanánk, mennyire népszerű, olvasott, érdekfeszítő, ismert az erdélyi magyar közönség számára az erdélyi magyar irodalom. És eme mutatók csekély mértékben függenek maguktól az alkotóktól, sokkal inkább olyan háttértényezőktől, melyekre az itt elkészítendő stratégia szeretne – értésünk szerint – konstruktív megoldásokat találni.
Az itthoni irodalmi életet és a kortárs erdélyi magyar irodalom helyzetét jellemzi továbbá az ifjúsági irodalmi versenyek gyakorisága, az azokon tapasztalt részvétel, a próbák típusa, az ott díjazott kezdemények irodalmi minősége. Ezt közvetve befolyásolja az erdélyi magyar középiskolai szintű irodalomtanítás helyzete, presztízse, elméleti háttere, az erdélyi magyartanár (illetve általánosan a magyar nyelvű tanár)-képzés egész mechanizmusa, szellemisége, a nevelők szociális státusa és anyagi helyzete.
Ezen túl az irodalmi életet befolyásolja az alkotók között kialakult irodalmi kapcsolatok minősége, az, hogy az esetlegesen létező irodalmi élet mennyire drámai mértékben oszlik szekértáborokra vagy sem, hogy egyáltalán van-e, lehet-e a magukat erdélyi magyar írónak vallani hajlandóknak valós, közös művészi identitása, amire e művészek akár büszkék is.
Ehhez finoman kapcsolódnak sokrétű, irodalommal kapcsolatos hatalmi- és érdekviszonyok – irodalmi díjak, ösztöndíjak odaítélése, egyetemi pozíciók megszerzésének módozatai, a könyvkiadás és az irodalmi lapok sorsáról döntő kuratóriumok összetétele, tantervi irányelvek meghatározásában döntő személyek kiléte, a magyar nyomtatott és elektronikus sajtó döntéshelyzetben lévő hangadói, és nem utolsósorban az erdélyi magyar társadalom (kultúra) rendelkezésére álló anyagi források szétosztásáért, áramoltatásáért felelős személyek, csoportok, entitások.
Az erdélyi magyar kortárs irodalom helyzetét jellemzi ugyanakkor a társművészetekkel fenntartott viszonyának minősége, irodalom és egyéb művészetek illetve irodalom és tudomány összefonódásának példái, áttételesen pedig ide köthetők a testvérszakmákban - dramaturgiában, újságírásban, műfordításban, forgatókönyvírásban, filmkritika és műkritika terén tapasztalható jelenségek.
2. Kitűzött célok
a. Növelni a kortárs irodalom, az irodalmi alkotók presztizsét.
b. Lehetővé tenni azt, hogy az írással foglalkozók ebből emelt fővel megélhessenek, itthon, Erdélyben.
c. Erdélyi magyar szépirodalmi könyvkiadó létrehozatalát támogatni.
d. Komoly tehetséggondozási rendszer kiépítése.
e. Átállítani a romániai magyar irodalomoktatás hivatalos nézőpontjait: huszonegyedik századi mércével mérten élvezetessé tenni a magyar irodalom órát.
f. Közelíteni az erdélyi magyar művésztársadalmakat – zenészeket, képzőművészeket, írókat.
g. Szorgalmazni, ösztönözni a kortárs erdélyi magyar szerzők műveinek idegen nyelvre fordítását.
h. Három- vagy többnyelvű online erdélyi magyar irodalmi adatbázis kiépítése – életrajzokkal, művekből vett többnyelvű idézetekkel, fényképekkel, kontakttal.
i. Magyar-magyar irodalmi kapcsolatok támogatása.
j. Kortárs erdélyi magyar írók műveinek erdélyi mediatizálása.
3. Lehetséges utak, alternatívák
Irodalmi lapok támogatása. A lehetőségekhez mérten növelni kell az erdélyi magyar irodalmi lapoknak nyújtott támogatást, és ezt célzottan olyan irányban, hogy az említett lapok becsületes honoráriumot tudjanak fizetni a bennük közlő alkotóknak. Irodalmi lapjaink minősége közvetlenül befolyásolja a közönségnek a kortárs erdélyi magyar irodalomról kialakuló véleményét, illetve a kortárs erdélyi magyar író megélhetését/ megítélését.
Könyvkiadási szerzői jogdíjak összegének emelése. Lehetséges, hogy a legtöbb szerző örül, ha könyve megjelenik, és ezen túl elvárni semmit sem mer, de ha komolyan vesszük azt, hogy az író elismertségét helyre akarjuk állítani, ehhez a szociális státus (anyagi helyzet) javítása is hozzátartozik, melynek egyik kézenfekvő útja az, hogy a leadott kéziratért a kiadók érdemben fizessenek. Ez természetesen hosszú távú követelmény, mint tudjuk, jelenleg mindenki örül, ha az erdélyi magyar kortárs irodalmi alkotás úgy-ahogy, egyáltalán napvilágot lát – ez viszont nem szint, azt el kell ismerni.
Kortárs szépirodalmi művek forgalmazásának, utóéletének ösztönzése. Hangsúlyt kell fektetni a kortárs irodalmi alkotás utóéletére. Nem elég az, hogy a könyv kijön a nyomdából, annak valamilyen úton-módon az olvasóhoz is el kell jutnia, a mai körülmények között ezt pedig egyrészt a megfelelő terjesztési rendszer, másrészt viszont az élénk irodalmi élet biztosíthatja. A tapasztalatok szerint író-olvasó találkozók alkalmával sokkal könnyebb könyvet az olvasó kezébe juttatni, mint a bolti hálózaton keresztül. Ehhez viszont szükséges, hogy a kiadók ilyen irányban elköteleződjenek, illetve erre fordítható anyagiakkal rendelkezzenek. Alapot lehetne létesíteni például, ahova könyvkiadók irodalmi események szervezése ügyében pályázhatnak.
Könyvtári programok létesítése, kidolgozása – az erdélyi magyar kortárs irodalomra fókuszálva. Fontos az, hogy a helyi közkönyvtárak rendelkezzenek erdélyi kortárs magyar irodalmi gyűjteménnyel és hogy ezt lehetőségeik szerint – író-olvasó találkozók, felolvasások szervezésével – olvasóik körében népszerűsítsék is. Kötelezővé lehetne tenni például azt, hogy a támogatásból megjelentetett kortárs erdélyi magyar műveket a kiadók megfelelő szempontok szerint összeállított listán szereplő kölcsönkönyvtárak mindegyikéhez eljuttassák. Vagy támogatni/ösztönözni a könyvtárakat abban/arra, hogy ilyen típusú gyűjteményt alapítsanak és gyarapítsanak. Illetve lehetővé kell tenni az említett könyvtárak számára / szorgalmazni kell azt, hogy költségvetésükből kortárs erdélyi magyar irodalmi események szervezésére összegeket különíthessenek el.
Irodalmi események támogatása. Támogatni az elsősorban kortárs erdélyi magyar szerzőket és műveiket népszerűsítő irodalmi események (könyvbemutató, író-olvasó találkozó, felolvasás, kerekasztal-beszélgetés, irodalom a színpadon, alternatív irodalom-óra stb.) szervezését. Iskolai magyartanárok, egyetemi műhelyek, irodalmi lapok, közkönyvtárak, irodalmi szervezetek fele elérhetővé tenni az erdélyi Magyar Házak hálózatába tartozó központokat igazgató személyek elérhetőségét, illetve az említett központokat érzékennyé tenni irodalmi események befogadása iránt.
Kortárs erdélyi magyar irodalom a középiskolai és egyetemi szintű oktatásban. Ebben a szövegkörnyezetben kortárs kifejezetten ezt jelenti: élő. Vagyis egy mindenkor frissülő közép- és felső szintű tantervi célkitűzésről lenne szó, melynek feladata, hogy a kortárs erdélyi magyar irodalmi életben jelentkező irányzatokat, tendenciákat, jelenségeket legalább minimális mértékben jelezze a középiskolai és egyetemi diákság fele. Ezt lehet érdekes formában is folytatni: például az említett réteghez tartozó szerzőkkel szervezett középiskolai és egyetemi alternatív irodalomórák megejtése révén. Így mélyebb értelmet nyer az „élő irodalom” fogalma. Hadd nyerjen személyes tapasztalatot a diáktársadalom az itt élő írók jelenlétéből.
Az irodalmi bélyegből származó bevétel a magyar lakosság részarányának megfelelő százalékának az erdélyi magyar írószervezetekhez való eljuttatása. Ez egy meglehetősen kényes kérdés, a bélyeg befizetését a befizetők maguk sem veszik komolyan, ahhoz pedig, hogy az említett összegek a létező erdélyi magyar írószervezetekhez kerüljenek, az erdélyi magyar irodalmi élet fellendítése végett, törvénymódosításra lenne szükség. Egyelőre a befolyt összegek a Romániai Írók Szövetségéhez kerülnek, az érvényes jogszabály előírásai szerint. Az Írószövetség pedig így költi azokat el.
Rangos erdélyi irodalmi díj alapítása, amit neves és megbecsült szerzőkből álló kuratórium ítél oda. Ez, mint tudjuk, megtörtént. Gratulálunk, és reméljük, a kezdeményezés hosszú életű lesz.
Erdélyi magyar irodalmi ösztöndíj alapítása 35 évnél idősebb alkotók részére. Mint tudjuk, a legtöbb európai országban a 35 évnél idősebb alkotók számára is léteznek ösztöndíjak, többek között azért is, mert irodalomból megélni, a jelenleg rendelkezésre álló eszközök alapján, szinte lehetetlen, vagy csak nagyon kevesek számára lehetséges. Ily módon igyekeznek az említett ösztöndíjat működtető minisztériumok/szervezetek a befutott irodalmi alkotót életét/alkotói körülményeit/műalkotások létrehozatalát könnyíteni. Hosszú távon, ha erre megfelelő forrás adódik, megfontolandó lépés a kulturális alapokat kezelők számára.
Kolozsvár, 2014. január 27.
László Noémi
Erdélyi Magyar Írók Ligája
A Kulturális Autonómia Tanács szakpolitikai vitaindítói
» KELEMEN ATTILA: Romániai magyar on-line 20 év múlva
» DR. KÖTŐ JÓZSEF: Színimozgalmunk állapota
» LÁSZLÓ NOÉMI: Az erdélyi magyar kortárs irodalom – stratégiatervezet
» HAJDÚ ÁRON: Az erdélyi magyar könyvkiadás és terjesztés kérdésköre
» DÁNÉ TIBOR KÁLMÁN: A magyar házak szerepvállalása a magyar identitás megőrzésében és továbbadásában
» KISS JENŐ: Romániai magyar könyvtárügy
» AMBRUS ATTILA: Lyukak a sajtón: a nyomtatott média szerepe és tévesztése
» SZÁSZ ATTILA: Vitaindító a közszolgálati rádiózásról
» Ferencz Angéla: Kultúrotthonok szerepe
» Zsehránszky István: Színház és/vagy sóhivatal: megjegyzések a Színházi Szakpolitikai vitaindítóhoz
» Damokos Csaba: Vitaindító az erdélyi képzőművészet jelenlegi helyzetéről és jövőjéről
» MAGYARI TIVADAR: Vitaindító a közoktatásról
» Vajda András: Vitaindító a tájházakról
további közviták »