Vitaindító a közszolgálati rádiózásról
Szász Attila 2014. március 20. 12:59, utolsó frissítés: 12:59A magyar nyelvű sugárzás térbeli és időbeli kiterjesztését szorgalmazza a KAT számára írt szövegében Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettese.
Kezdjük a végével.
Az ideális természetesen az lenne, ha egész Erdélyben, Bánságban és Partiumban egyaránt hozzá lehetne férni – lehetőleg ultrarövid hullámhosszon – egész napos magyar nyelvű közszolgálati rádiós tartalomhoz. Teljesen jogos elvárás, amelyet különböző kisebbségjogi előírások is alátámasztanak. Egy másfélmilliós közösség nem csak jogi, hanem gazdasági alapon is jogot formálhat egy anyanyelvű közszolgálati médiára, hisz befizetett adóiból és tévé-rádió illetékéből ki lehetne építeni és fent lehetne tartani egy ilyen médiumot. Nem beszélve arról, hogy a jelenlegi feldarabolt és összehangolatlan közszolgálati médiaintézmények működésének racionalizálásával és bizonyos technikai fejlesztésekkel a probléma jelentős részét aránylag könnyen meg lehetne oldani. Még mielőtt ennek anyagi és műszaki részleteiről beszélnénk, jó, ha még itt az elején kimondjuk, hogy Romániában ezen a téren történt eddigi előrelépésnek legfontosabb előfeltétele a kedvező politikai kontextus volt. Ez máig nem változott, s véleményem szerint nem is fog változni. Ugyanakkor nem ártana, ha a műszaki feltételek bővítése mellett ugyanakkora figyelmet fordítanánk a szolgáltatott tartalom minőségére és versenyképességére.
A továbbiakban a Román Rádiótársaság keretén belül működő magyar nyelvű stúdiók helyzetképét vázolom. Jelenleg a társaság öt stúdiójában működik magyar szerkesztőség, amelyek összesen napi 23 órát sugároznak magyar nyelven. Első ránézésre ez teljesen rendben is van, csakhogy ez a 23 óra öt egymástól teljesen független szerkesztőségből és mintegy 20 különböző frekvencián szól (nagyrészük középhullámú), Erdély különböző részein és Bukarestben. Ha alaposan megvizsgáljuk a frekvenciatérképet, egyértelművé válik, hogy a partiumiak, bánságiak, dél erdélyiek egy része, valamint a bukaresti magyarság gyakorlatilag napi egy órányi középhullámon sugárzott közszolgálati anyanyelvű rádióműsorhoz fér hozzá. Jobb a helyzet a Kolozsvári Rádió és Marosvásárhelyi Rádió adáskörzetében, de itt is léteznek fekete lyukak, ahol egyáltalán nem lehet hallgatni vagy csak rossz minőségben (50 dB alatt). Ami az ultrarövid hullámú lefedettséget illeti, a legjelentősebb a Székelyföld nagy részét kiszolgáló 106,8 FM, amelyen 2013. március 2.-től napi 15 órában szól magyarul a Marosvásárhelyi Rádió.
Helyzetkép:
Magyar nyelven sugárzó közszolgálati rádióstúdiók:
Marosvásárhelyi Rádió
Napi 15 óra magyarul + 1 óra németül
Frekvenciák: 106, FM (Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megye keleti része), 1323 AM (Marosvásárhely és környéke) + 1197 AM (Csíki medence), 1593 AM (Kovászna és Brassó megye)
Kolozsvári Rádió
Napi 6 óra
Frekvenciák: 95,4 FM, 95,6 FM (Kolozs megye), 93,3 FM (Szatmár megye) és 909 (Kolozs és Beszterce-Naszód megye) AM, 1404 AM (Máramaros megye), 1593 AM (Bihar és Szeben)
Bukaresti Rádió
Napi 1 óra (+ vasárnap 20 perc)
Frekvenciák: 603 kHz – Bukarest, 909 kHz - Kolozs és Beszterce-Naszód megye, 1197 kHz - Brassó és Kovászna megye, 1314kHz - Temes és Arad megye, 1404 kHz - Máramaros megye, 1593 kHz - Bihar, Szeben és Hargita megye
Temesvári Rádió
Napi 1 óra (14 órától középhullámon, 20 órától ultrarövid hullámon ismétlés)
Frekvenciák: 105,9 FM, (Temes megye) 630 AM (Temes, Arad, Bihar, Hunyad megyék)
Resicabányai Rádió
Heti 30 perc (szerdán 19,10-től)
Frekvencia: 106,5 FM (Krassó-Szörény megye)
Az itt felsorolt stúdiók, frekvenciák és műsoridők jelentik tulajdonképpen a romániai magyar nyelvű közszolgálati rádiózás összességét. Ha mindezek a paraméterek technikai és adminisztratív szempontból összeadhatók lennének, gyakorlatilag is megvalósulna az egész erdélyi magyarságot kiszolgáló egész napos magyar nyelvű közszolgálati rádiózás – csakhogy ezek nem összeadhatóak, és a helyezet, főként a fogyasztók szempontjából messze elmarad az ideálistól.
Jelenleg a Marosvásárhelyi Rádió sugározza a legtöbb magyar nyelvű műsort, naponta 15 órát (6 és 21 óra között), és szintén ez a rádió rendelkezik a legnagyobb összefüggő lefedettséggel ultrarövid hullámhosszon (FM). A Marosvásárhelyi Rádió 2013. március 2-tól sugároz a 106,8 FM-en, amely nagy vonalakban lefedi a teljes Székelyföldet. A nagy teljesítményű (64 KW) adótorony Hargitafürdőn van, adáskörzete pedig Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megye keleti részét jelenti. A sajátos domborzati viszonyok adáskörzeten belül is nehézkessé teszik a vételezési lehetőséget: Hargita megyében a Gyergyói medencében, Kovászna megyében az Olt mentén, Tusnádfürdő és Sepsiszentgyörgy között, valamint Maros megyében Szászrégen és Maroshévíz környékén vagy csak rossz minőségben, vagy egyáltalán nem vételezhető a rádió műsora. A probléma megoldása – bár több intézmény együttműködését feltételezi – megoldható, és a Marosvásárhelyi Rádió idei prioritásai között szerepel
Maros megyében a lefedettséget főleg az 1323-as középhullámú frekvencia biztosítja. Az adó Nagyernyében található és lefedi Maros megye központi részén kívül, a Mezőséget, a Maros mentét Szászrégentől Gyulafehérvárig, Székelyföld irányába pedig Székelyudvarhelyig vételezhető.
Az 1197 AM (Csíki-medence) és 1593 AM (Alsó-Háromszék és Brassó megye) frekvenciákon naponta 7 órában, 11 és 18 óra között szól magyar nyelven a rádió, és gyakorlatilag megduplázza a 106,8 által sugárzott tartalmat. Reális alternatívaként ott működik, ahol az ultrarövid hullámon a domborzati viszonyok miatt nem vételezhetők a rádió adásai. Ugyanezeken a frekvenciákon szól napi egy órában a Bukaresti Rádió magyar és német nyelvű műsora is.
A Marosvásárhelyi Rádió hivatalos adáskörzetében (HR, CV, MS és BV megyék) ultrarövid és középhullámhosszon együttvéve a 2011-es népszámlálási adatok szerint 651.666 magyar nemzetiségű személy él, amihez még hozzáadhatóak egyes Kolozs, Fehér és Szeben megyei szórványközösségek is. Gyakorlatilag a romániai magyarság fele a Marosvásárhelyi Rádió jelenlegi adáskörzetében él.
A Kolozsvári Rádió reggel 8-tól 10-ig, 14-től 15-ig, 16-tól 18-ig, illetve éjszaka 2-től 4-ig sugároz magyar nyelvű műsorokat (összesen 7 órát, amiből egy órát a bukaresti magyar szerkesztőség adása tölt ki). A rádió jelenlegi lefedettsége akár jónak is nevezhető középhullámon, viszont az ultrarövid hullámú lefedettség csupán Kolozs és Szatmár megyében biztosított, holott a rádió hivatalosan 8 megyét szolgál ki: (Kolozs, Szatmár, Szilágy, Bihar, Máramaros, Beszterce, Fehér és Szeben). Alárendeltségébe tartozik két helyi stúdió is: Szeben és Máramaros. A közeljövőben itt is külön kell választani a magyar és a román adásokat, hogy egész napos magyar, illetve román műsort sugározzon a Kolozsvári Rádió. Ehhez elsősorban frekvenciahálózatot kell biztosítani, ami első lépésben a Kolozs és Szatmár megyei ultrarövid-hullámú frekvenciákon tenné lehetővé az egész napos magyar nyelvű műsor sugárzását. A másik 6 megyében (Szilágy, Bihar, Máramaros, Beszterce, Fehér és Szeben) maradna a középhullámon sugárzott napi 7 órás magyar nyelvű műsorstruktúra. Ahhoz, hogy az itteni, valamint a Temesvári Rádió adáskörzetébe (Temes, Arad, Hunyad) tartozó magyarság is hozzáférjen az egész nap magyarul sugárzó Kolozsvári Rádió tartalmához, újabb frekvenciákkal kellene bővíteni hálózatát (legalább középhullámon).
Műszaki lehetőségek
A középhullámon sugárzott tartalom technikai szempontból elavult és működtetése sem olcsó, az ultratövid frekvenciák spektruma túlzsúfolt, sok helyen telítődött, a digitális rádiózástól pedig fényévekre vagyunk, a műholdas sugárzás költségei pedig a hallgatókat terhelné. Egyedül az online rádiózás perspektívái jók.
Elsődleges célkitűzésként az ultrarövid hullámú frekvenciahálózat bővítését fogalmaznám meg. Ott, ahol ez különböző okok miatt nem valósulhat meg, tartalékmegoldásként elfogadható a középhullámú frekvenciákon való rádiózás. A földrajzi lefedettséget tekintve a romániai magyar nyelvű rádiós tartalom többnyire középhullámú frekvenciákon szól. Vidéken és szórványban, illetve ott, ahol nem létezik magyar nyelvű alternatíva, még mindig hatékony megoldásnak tekinthetjük. Az online változat mobil alkalmazásokon és honlapokon ma már nélkülözhetetlen eszköz – ezeket a szolgáltatásokat folyamatosan bővíteni, fejleszteni kell.
Intézményes keret
A Román Rádiótársaság működését a közszolgálati televízióra és rádióra vonatkozó 1994/41-es, a 2002/504-es audiovizuális törvény szabályozza, valamint az Igazgató Tanács által jóváhagyott belső rendelkezések. Ezeket nem ártana módosítani, aktualizálni, viszont tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a médiával kapcsolatos törvények bárminemű módosítása kényesebb és bonyolultabb, mint első ránézésre tűnne, akárcsak a tévé-rádió illeték kérdése.
A Román Rádiótársaság keretén belül működő területi stúdiók nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, és adminisztratív szempontból erősen központosított rendszerben működnek. A helyi management tulajdonképpen egyszerű végrehajtó testület – stratégiai, költségvetési, beruházási, személyzeti vagy fejlesztési kérdésekben nincs semmilyen reális kompetenciája. Az egyetlen terület, amelyben mondhatni nagyobb autonómiával rendelkeznek, az a műsorpolitika, a tartalom.
A nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott műsorokra egyetlen általános érvényű utalás létezik a törvényben, a 15. cikkely. A területi stúdiók működésére vonatkozóan pedig leszögezi, hogy annyi autonómiával rendelkezhetnek, amennyivel az Igazgató Tanács felruházza.
A Román Rádiótársaság magyar szerkesztőségeiben tartalomgyártással összesen 47 alkalmazott és mintegy 40 bedolgozó foglakozik. Méltányosan megfizettet körülmények között akár elegendő is lehetne, de ezek a számok minden statisztikai összehasonlításban elenyészőek a Rádiótársaság eddigi személyzeti politikája által generált indokolatlan és abszurd összlétszámhoz viszonyítva. Ugyanez a helyzet a magyar szerkesztőségek működésére fordított költségvetési arányok esetében is.
Ahhoz, hogy a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájában a médiára vonatkozó előírások érvényesüljenek, gyakorlatilag egész Erdély területén biztosítani kellene az egész napos magyar nyelvű rádióműsorok vételezési lehetőségét. Reális fejlődési lehetőség azonban csak a kolozsvári és a marosvásárhelyi stúdiók esetében létezik. Elméleti síkon ugyan felvethetjük az egyetlen, egész Erdélyt kiszolgáló magyar rádióstúdió lehetőségét, viszont ez gyakorlatilag lenullázza az 50-60 év alatt kialakított sajátos rádiós hagyományokat. Másrészt két saját identitással bíró regionális stúdió sokkal jobban ki tudja elégíteni a hallgatói igényeket, mint egy. Mind a Marosvásárhelyi, mind a Kolozsvári Rádió adáskörzetében releváns média branddé fejlődött, ezekről lemondani nem csak rádiós értelemben, hanem közösségi értelemben is nagy vesztesség lenne. Ugyanakkor a két szerkesztőség célközönségét tekintve megállapíthatjuk, hogy ezek médiafogyasztási szokásai, igényei jelentős mértékben különböznek, ugyanakkor a helyi magyar nyelvű médiakörnyezet is teljesen más Székelyföldön, mint Erdély más vidékein.
Teendők és javaslatok
- Folytatni kell a magyar nyelvű sugárzás kiterjesztését térben és időben egyaránt:
1. frekvenciahálózat kiegészítése, hogy minél jobban lefedje a magyarok által lakott vidékeket;
2. a Marosvásárhelyi Rádió és a Kolozsvári Rádió rendelkezzen egész napos (24 órás) műsoridővel, és a két rádió adáskörzete fedje le a teljes Erdélyt és Bánságot;
2a. Az egész napos Kolozsvári Rádió magyar nyelvű műsorainak vételezési lehetőségét biztosítani teljes adáskörzetében, valamint a bánsági magyarság számára is (legalább középhullámon);
2b. A Marosvásárhelyi Rádió adáskörzetében megoldani a vételezési lehetőséget ott, ahol ezidáig nem sikerült;
- a magyar szerkesztőségek magasabb fokú autonómiája;
- ezek intézményi koordinálása a magyar szerkesztőségek vezetői által;
- önálló (és a reális igényeknek megfelelő) költségvetési keret a magyar szerkesztőségek számára;
- a bukaresti, a temesvári és a resicabányai szerkesztőségek saját műsoraik mellett a Kolozsvári és a Marosvásárhelyi Rádió tudósítói hálózatát is ki kellene egészítsék;
- a Magyar Rádióval működő együttműködést folytatni, bővíteni kell – főleg tartalomcsere és képzés szintjén;
- archívumok feldolgozása, elérhetővé tétele a rádiótársaságon belüli magyar szerkesztőségek számára;
- adáskörzetekre kalibrált mennyiségi és minőségi felmérések évenkénti elkészítése.
Marosvásárhely, 2014. március
Szász Attila
főszerkesztő-helyettes,
Marosvásárhelyi Rádió
A Kulturális Autonómia Tanács szakpolitikai vitaindítói
» KELEMEN ATTILA: Romániai magyar on-line 20 év múlva
» DR. KÖTŐ JÓZSEF: Színimozgalmunk állapota
» LÁSZLÓ NOÉMI: Az erdélyi magyar kortárs irodalom – stratégiatervezet
» HAJDÚ ÁRON: Az erdélyi magyar könyvkiadás és terjesztés kérdésköre
» DÁNÉ TIBOR KÁLMÁN: A magyar házak szerepvállalása a magyar identitás megőrzésében és továbbadásában
» KISS JENŐ: Romániai magyar könyvtárügy
» AMBRUS ATTILA: Lyukak a sajtón: a nyomtatott média szerepe és tévesztése
» SZÁSZ ATTILA: Vitaindító a közszolgálati rádiózásról
» Ferencz Angéla: Kultúrotthonok szerepe
» Zsehránszky István: Színház és/vagy sóhivatal: megjegyzések a Színházi Szakpolitikai vitaindítóhoz
» Damokos Csaba: Vitaindító az erdélyi képzőművészet jelenlegi helyzetéről és jövőjéről
» MAGYARI TIVADAR: Vitaindító a közoktatásról
» Vajda András: Vitaindító a tájházakról
további közviták »