2022. július 4. hétfőUlrik
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Jegyzetek a Szajna mellől

Ady Endre 2014. november 20. 14:37, utolsó frissítés: 15:46

A specialistaság abszurdja. Mi történik, ha a juhportrék specialistája egyszercsak disznókat kezd festeni? Szembesül a modern társadalom elvárásaival.


Párizs, május 30.

II. Specialistának kell lenni

Régi, modern igazságnak is régi igazság, hogy a társadalom, amint egyre jobban komplikálódik, egyre jobban a specialistáké a siker. Párizsban mostanában sok mulatságos példát hoznak föl erre, többek között egy híres festőét is, aki juhokat festett. Ez a festő gondolt egyszer merészet és nagyot, s megcsinálta legszebb állat-portréját, de a modell ezúttal disznó volt. S ő, akinek a juhképeit ezrekkel fizették, elkapkodták, e pillanattól fogva tehetségtelen, elaggott senki volt.


Nem szabad gazdag életműködést merészelni, mert az emberek nem tűrik el, hogy valaki sokfélét tudjon. Anatole France hiába írná a legjobb drámákat, nem hinnék el neki, hogy ez az ő zsenijének természetes virágzása. Mindennek megvannak a maga specialistái, s a specialisták elvárják, hogy mások másban legyenek specialisták. Hiszen annyi a választék: valaki azt választja hivatásul, hogy a péksütemények mai formája ellen küzd. Egy kis életre megél vele, akárcsak, ha valaki halotthamvasztást kíván, Dalmácia visszacsatolását követeli vagy a zálogházi közvetítők ellen küzd. Csak a modern társadalom komplikált, az élet nem az, s az élet csupán a – specialistákat pártfogolja.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!