2020. október 23. péntekGyöngyi
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

2020-ban is inkompetencia és szerepvesztés a Magyar Újságírók Romániai Egyesületénél

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2020. június 19. 11:16, utolsó frissítés: 19:44

Üres szimbolikus gesztusok, önellentmondó állítások, múlt századi törvényekre hivatkozás és totális intellektuális zűrzavar. Kis tevékenységi audit következik.


A szervezet januártól mindössze kétszer foglalt állás, az egyiket hamarosan egy nyilatkozattal is árnyalnia kellett. Ezen túl egy ajánlást fogalmazott meg a járványhelyzetre vonatkozóan. Az etikai testületet egyszer hívta össze, egy esetre.

A szervezet deklarált céljai szerint vállalja az újságírók jogainak és szabadságjogainak, méltóságának, továbbá a sajtószabadság védelmét, a nemzetközi egyezményeknek és a hatályos román törvényeknek megfelelően. Ha pedig valamelyik sajtóorgánum vagy újságíró szakmai és/vagy etikai vétséget követ el – emberek vagyunk, megtörténik –, akkor a szervezet becsületbírósága feljelentésre, vagy anélkül, állást foglal, amelyben kifejti iránymutató szakmai véleményét.

Február, március: Üres, szimbolikus gesztusok

A februárban közzétett állásfoglalásában a szervezet igazgatótanácsa üdvözli azt a törvényjavaslatot amely eltörölné az újságírók jövedelmének megadóztatását. A szervezet megemlíti, hogy a sajtóban dolgozó emberek fizetése egy probléma, hiszen egyrészt jelentős eltérés van egy bukaresti, politikai célból fenntartott hírtelevízió vezető „sztárjának” a jövedelme és az egyszeri újságírók minimálbére között. A gond az a MÚRE állásfoglalásával, hogy semmiféle megoldást nem javasol, csupán egy szimbolikus gesztus, ami senkit semmire sem kötelez, és fikarcnyit sem segít az újságírók bérezésén. Ráadásul egy olyan törvény kapcsán foglaltak állást, amiből – egyelőre – még nem lett semmi.


Szakemberek szerint, így Mircea Toma, az Active Watch ismert elemezője szerint is, a törvény javaslat egyenesen káros, mert nemhogy nem támogatja érdemben a minőségi újságírást végzőket, hanem elsősorban a celebek, és a nagy médiatrösztök tulajdonosai számára kapitalizál. Mircea Toma szerint célzottan kellene a minőségi újságírást támogatni, erre létezik modell, például az, ahogyan Romániában a magas kultúrát fókuszáltan támogatni tudják. Ezzel az érdemi megkülönböztetéssel lenne értelme beszélni a tervezett törvényről. De a MÚRE kimagaslóan szempontmentes. Hasonló mélységű a MÚRE márciusi járványos ajánlása, ami sajnos nem jut többre annál, mint, hogy vigyázzunk magunkra, és mossunk kezet.


Április: aggodalmak és önellentmondások

Áprilisban a Marosvásárhelyi Rádió munkatársával történt incidens kapcsán közölte a második állásfoglalását az egyesület, az igazgatótanács és a becsületbíróság közös jegyzésével.

Bár az eset abból indult ki, hogy egy romániai magyar újságíró, a rádió munkatársa egy fotót osztott meg a közösségi médiában, jelezve, hogy bántalmazás áldozatává vált, az állásfoglalásban a szakmai szervezet elsősorban az iránt fejezte ki aggodalmát, hogy az eset indulatokat szít a romániai magyar közvélemény egy részében, ami megjelenik kommentekben, Facebook-posztokban és sajtóanyagokban. A MÚRE aggodalmát fejezte ki az iránt is, hogy „a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetősége nem lépett fel kellő határozottsággal a kialakult konfliktus szerkesztőségen belüli kezeléséért”. Arról, hogy a körülményektől függetlenül az erőszak mindennemű formáját elítélik, nem esett szó.

Harmadrészt ilyen esetekre vonatkozóan iránymutatóként beidézi a közszolgálati médiában dolgozó újságírók statútumából, hogy „Mindenki biztonságban és elemében kell érezze magát, azért, hogy szakmailag teljesíteni tudjon. Nem tolerálható semmiféle zaklatás és diszkrimináció.” Állásfoglalásuk szerint erre ráerősít a saját etikai kódexük 18. paragrafusa: „az újságíróknak egymás között be kell tartaniuk a kulturált érintkezés szabályait.”

Így, miután kifejezték aggodalmukat a nyilvánosságban megjelent indulatok és a rádió vezetőségének mulasztása kapcsán, jelezve, hogy „mindenki érezze jól magát”, ne zaklassák és diszkriminálják egymást az újságírók, de tartsák be a kulturált érintkezés szabályait, megállapítják, hogy nem történt sajtóetikai vétség. Emellett, mivel a rádió vezetősége közben jelezte, hogy az eset kapcsán a hatóságokhoz fordulnak, a szervezet bejelentette, hogy nem foglal állást a kialakult konfliktus ügyében.

Három nappal később egy nyilatkozatot eszközölt a szervezet igazgatótanácsa, miszerint az a mondatuk, hogy „a rádió vezetősége nem lépett fel kellő határozottsággal a kialakult konfliktus szerkesztőségen belüli kezeléséért” nem azt jelenti, hogy szerintük a rádió vezetősége, például a főszerkesztő, nem lépett fel megfelelően, mert hiszen „A tények azt igazolják, hogy Szász Attila főszerkesztő a történteket megfelelő módon kezelte (...)”. Viszont ha az első nyilatkozatukat kiküldték a sajtónak, a másikat már nem küldték ki így próbálván kevésbé kínossá tenni a kínost.

Május, június: a becsületbíróság briliáns inkompetenciája

Az Erdélyi Magyar Televízió szerkesztősége állásfoglalásban kiállt egy "volt" marosvásárhelyi hallgatója által folyamatosan támadott Marosvásárhelyi Rádió mellett; a rádió illetve a Erdély TV és a MÚRE fentebb említett állásfoglalásait a Transindex és a Maszol online portálok is leközölték, és a feljelentő mindhárom szerkesztőséget bepanaszolta.

A MÚRE az olvasótól májusban érkező panasz elbírálásához és tisztázó határozat meghozatalához már alapfokon a teljes etikai testületet felkérte, majd június 11-én közzétett határozatában ismertette, hogy a panaszt sajtóetikai szempontból megalapozatlannak találta.

Miután a Becsületbíróság etikai tanácsa megállapítja, hogy nem történt szakmai-etikai vétség, és miután felhívják a panaszos figyelmét arra, hogy azért Romániában sajtószabadság van, illetve ő, mint a közélet aktív szereplője kénytelen eltűrni a nyilvános kritikát, jelzik, hogy az eset kapcsán bírósághoz fordulhat:

Ha pedig úgy érzi, hogy a leírtak kimerítik a rágalmazás fogalmát, jogorvoslatért nem etikai testülethez, hanem bírósághoz kell fordulnia, amely a BTK 507-es paragrafusa alapján megállapíthatja, hogy egy adott szöveg mondatai beleférnek-e vagy sem a véleménynyilvánítás szabadságába, és megvalósították-e, avagy nem a törvényben előírt (nulla poena sine lege) becsületsértést, aminek alapján 3 hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztés szankciója vagy 4 ezertől 10 ezer lejig terjedő pénzbüntetés szabható ki.

Ezzel egy baj van: Romániában ilyen jogszabály nincs érvényben.

Forrás: Lege5.roForrás: Lege5.ro


Az általuk hivatkozott 507-es paragrafus a Büntetőtörvénykönyv egy múlt századi változatában szerepel. A jelenleg hatályban lévő Btk. nem egyezik meg sem az 1936-os, sem az 1969-es Btk-val.

A legutóbbi Btk.-változatban, amelyben a becsületsértés szerepelt, az 1997-esről van szó, annak is a 205, 206 és 207-es paragrafusai vonatkoztak a becsületsértésre, a rágalomra, és az inzultusra – semmiképpen nem az 507-es.

Ezeket 2003-ban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, majd 2006-ban a 278-as törvény hatályon kívül helyezte. Mivel ez egy éles társadalmi vitát eredményezett, 2007-ben az Alkotmánybíróság ismét állást foglalt, és azóta a becsületsértés, a rágalom, az inzultus nincs benne a Btk-ban, így a jelenlegi – 2014-ben hatályba lépett változatban – nem is szerepelhet. Már csak azért sem lehet hatályban a szervezet által idézett 507-es paragrafus, mert a Btk.-ban mindössze 446 paragrafus van.

Tehát a romániai magyar sajtót képviselő szakmai szervezet etikai testülete egy határozatban közvetetten arra biztat egy panaszost, hogy egy múlt századi létező törvény mentén pereljen be újságírókat, akik akár 3 hónap és 1 év közötti börtönbüntetést kaphatnak.

Valójában az ilyen esetekben a polgárjogi törvénykönyvet lehet alapul venni, annak a méltósághoz, jó hírnévhez és a magánélethez való jogot biztosító paragrafusait, ami mentén eljárás kezdeményezhető, amennyiben azok sérültek. Hogy a MÚRE nem ismeri a romániai sajtóra vonatkozó törvénykezést a romániai magyar szellemtörténet egyik legabszurdabb fejleménye. Az, hogy a nemzetközi jogszabályokat, egyáltalán az aktuális problémákat, dilemmákat, közelítéseket sem ismeri a MÚRE, az ehhez képest bocsánatos bűn.

A szervezet emlegeti a replika jogát, de vajon mi az?

A panaszos azt is sérelmezte, hogy se az Erdély Tv az állásfoglalásában, illetve az erről közölt Transindex és Maszol anyagok nem kérdezték meg őt, illetve nem adták meg neki a replika jogát. A MÚRE becsületbírósága elfogadja, hogy ez járna neki, legalábbis érvként használják, hogy nincs tudomásuk, hogy a panaszostól a szerkesztőségek megtagadták volna ezt.

Ezek után a panaszos valóban küldött egy anyagot a szerkesztőségeknek a replika jogán. Ezt a Maszol például lehozta, a Transindex nem.

Szerkesztőségünk ugyanis úgy véli, nem publikáltunk rágalmat, sem személyt sértő tartalmakat, hanem az Erdély Tv-nek a Rádióval való szolidáris állásfoglalását közöltük hír formájában.

A becsületbíróság határozata hivatkozik a Közös Etikai Alapelvek 5. paragrafusának egyes pontjaira, azaz arra, hogy „A hír szent, a vélemény szabad” és „szükségszerűen szubjektív”. Csakhogy a hír nem „szent”, mivel a sajtó semmiképpen nem teológiai kategóriákban gondolkodik; természetesen a hír objektív, tényeken alapuló, ellenőrizhető forrásokra kell támaszkodjon, de szerkesztők alkotása, sajtótermék.

A szóban forgó ETV állásfoglalását, mint közleményt hozta le a Transindex, ahol tekintettel voltunk arra, hogy objektíven, tényekre alapozva, ellenőrizhető forrásokra támaszkodva közöljük. A hír forrásai pedig: 1) a televízió állásfoglalása, amelyben kiáll a rádió mellett, illetve 2) a panaszos által működtetett nyilvános Facebook-oldal. A hírben mindkét fél álláspontját jeleztük.

A MÚRE a válaszadáshoz való jog kapcsán elsiklott egy apróság felett: a panaszos már évek óta működteti közösségi média-oldalát, ahol véleményét képviseli – ezért nem indokolt megkérdezni, hogy azt képviseli-e, amit a nyilvánosságban képvisel –, az Erdély Tv, illetve a rádió erre válaszolt, visszautasítva az őket ért vádakat, miszerint ott – és az erdélyi magyar sajtóban „balliberális véleménydiktatúra” van, kiállva a sajtószabadság mellett. Tehát a rádió, illetve az ETV replikázott, reagált, válaszolt egy régi és folyamatosan fenntartott vádra, és ebben a helyzetben replikajoga, az éppen az érintett sajtóorgánumoknak volt.

Úgy tűnik a MÚRE etikai testülete nem tudja mi a replika-jog, amelyet a román képviselőház 2002-ben foglalt törvénybe, ami szerint bárki beperelheti a sajtókiadványokat, ha azok nem hajlandók leközölni a valamely állításra vonatkozó helyreigazítást. A replika azonban kizárólag a konkrétan kifogásolt részletekre vonatkozhat, nem tartalmazhat fenyegetéseket, véleményt, vagy a témához nem kapcsolódó kommentárokat.

Viszont 2012-ben a sajtótörvény teljes normaszövegét hatályon kívül helyezték – és új törvény ma sincs – így tájékozódásért szinte csak a 2011-ben elfogatott Országos Audiovizuális Tanács határozatához fordulhatunk, ami az írott és online sajtóra csupán irányadóként, közvetetten vonatkozik, hiszen csak az audiovizuális médiára, tévére és rádióra vonatkozik a kötelezően a szabályzat.

Az OAT Határozata a VI-ik fejezetben tárgyalja a replika- és a kiigazítás jogát, a 49-58. cikkelyekben.

A 49. cikk szerint: „Minden természetes és jogi személy, akinek a törvényes jogai vagy érdekei sérültek azáltal, hogy egy audiovizuális műsor személyét illetően igaztalan dolgokat állított, élhet a válaszadás jogával.” Az 50. cikk pedig tisztázza, hogy „(1) A válaszadás jogával nem lehet élni: a) vélemények és értékítéletek kifejezése, vagy vélemények és értékítéletek nyilvánosságra hozatala érdekében; b) abban a helyzetben, amikor a műsorszolgáltatók tiszteletben tartották az audiatur et altera pars elvét (szerk. megjegy.: figyelembe volt véve a másik fél álláspontja is); c) abban a helyzetben, amikor egy válaszadásra kérnek válaszadási jogot; d) ha a műsorszolgáltató egy személynek válaszolt egy ellene felhozott vádra, feltéve, ha ezzel nem sérti egy harmadik fél törvényes jogait és érdekeit.”

Az 51. cikk pedig tisztázza, hogy „(1) Minden természetes és jogi személy, akinek a törvényes jogai vagy érdekei sérültek azáltal, hogy egy audiovizuális műsor személyét illetően téves dolgokat állított, élhet a helyreigazítás jogával. (2) Nem lehet helyreigazítás igényelni, ha a tévedés nem evidens és nem jelentős.” Továbbá az OAT Határozata azt is tartalmazza, hogy hogyan kell a replika- vagy a helyreigazítás jogát kérvényezni, illetve mi az eljárás, milyen határidők érvényesek, stb.

A MÚRE csak a lényeg mellett megy el

A MÚRE egy olyan féléven van túl, amikor kimaradt a ditrói vendégmunkások problémájának sajtó általi lekövetése kapcsán (volt idegenellenesség, diszkrimináció, újságírók megfenyegetése), nem vette észre a félév alatt megjelent romaellenes anyagokat, sem a járvány alatt sajtóban megjelent összeesküvés-elméleteket, dezinformációkat, majd szótlan maradt akkor is, amikor a Hargita Megyei Tanács elnöke rendőrséggel fenyegetett meg egy szerkesztőséget, és akkor is, amikor a csíki sörgyár tulajdonosa indított el egy gyűlölethullámot egy véleményt kifejtő publicisztika miatt, és további számtalan szakmai-etikai probléma mellett.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!