2020. november 27. péntekVirgil
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nincs előrelépés a vétó-ügyben, pedig a szakértők szerint három megoldás is volna a válság kezelésére

V.E. 2020. november 20. 12:21, utolsó frissítés: 12:51

Ha az EU intézményei és tagállamai meghajlanak a jelenlegi helyzetben, akkor a vétókkal történő zsarolás és az intézményi válságok lesznek az EU új politikai valóságának jellemzői.


Videókoferenciát tartottak az uniós tagországok vezetői a magyar, illetve a lengyel költségvetési vétó után. Megoldás azonban nem született, az Európai Tanács vezetője, Charles Michel szerint bár a túlnyomó többség támogatja a költségvetés és a jogállamisági eljárás ügyében tett javaslatot, Magyarország és Lengyelország fenntartásai továbbra is megvannak.

Michel láthatóan a költségvetéshez jobban ragaszkodik, mint a jogállamisági kitételhez, ugyanis a tanácselnök a többéves büdzséről azt mondta: „mint tudják, júliusban egyhangúlag megállapodtunk a költségvetésről és a mentőcsomagról. Ebben egységesnek kell maradnunk. Ez a pénzügyi csomag elengedhetetlen a gazdasági helyreálláshoz, ezért olyan hamar végre kell hajtanunk, ahogy csak lehet.”

A jogállamisági feltételrendszerről, amellyel a tagállamok nagy többsége egyetértett a tárgyalások során, viszont Magyarország és Lengyelország nem, ezúttal tárgyalókészséget mutatva nyilatkozott. „Folytatni fogjuk a tárgyalásokat, hogy mindenki számára elfogadható megoldást találjunk” – közölte, bár a jogállamisági mechanizmus elfogadásához nem kell egyhangúság, minősített többség is elég hozzá.

Tárgyalni, tárgyalni és ismét tárgyalni


A magyar-lengyel vétót sok uniós politikus értékeli zsarolásnak, illetve nevezte az egész EU-t érő fenyegetésnek. Angela Merkel német kancellár ezzel nem ért egyet. „Számomra a fenyegetés szó nem értelmezhető ebben a kontextusban. A feladatunk az, hogy előrelépést érjünk el, ennek fontossága egyértelmű és jól látható, tehát ezt próbáljuk tenni. Ez nem egy egyszerű probléma, ez egy nagyon komoly probléma, amit meg kell oldanunk. Találgatni nem akarok, de azt elmondhatom, hogy nagyon keményen fogunk ezen dolgozni” – mondta német kancellár.

Charles Michel, ET-elnökCharles Michel, ET-elnök


AZ ET elnöke nyilatkozatából is kiderül, hogy inkább a jogállamisági mechanizmushoz nyúlnának hozzá, azzal kapcsolatban tárgyalnának tovább, semmint, hogy a költségvetés és a mentőcsomag megváltoztatása szóba jönne. Újságírói kérdésre válaszolva Michel még annyit elmondott, hogy „van kompromisszumos javaslat az asztalon.” Így az unió német elnöksége próbál majd tárgyalni az ügyben, bár úgy tűnik, hogy a két vétózó ország álláspontja megmásíthatatlan.

Mindeközben Orbán Viktor miniszterelnök ismét elmondta, hogy Soros György pénzeli azokat az uniós politikusokat, akik szerint az EU-s költségvetés magyar vétója fenyegetést jelent az unióra.


Magyarországi politikum a vétóról

“A júliusi uniós csúcson megegyeztek a tagállami vezetők és az egy jó alku volt. Ott az európai gazdaságnak és a szükséget szenvedő európaiaknak nyújtandó segítségről döntöttek a járvány közepén. És világosan kimondták benne, hogy az unió pénzügyi érdekeit védeni kell. Erről nincs köztünk vita. Azonban, ha a jogállamiságról beszélünk, amire egyébként nincs világos definíció, akkor látni kell, hogy ez egy ideológiailag felhasznált szubjektív ügy, amelyet a politikai aréna egyik oldala erőltet. De ezt nem szabadna az unió működésével összekötni” – mondta el az Euronews számára Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő.

A magyarországi ellenzék azonban, még a csütörtöki videókonferencia előtt közös nyilatkozatban utasította el a magyar költségvetési vétót. Cseh Katalin momentumos EP-képviselő nyilatkozatát idézzük. „Nagyon fontos elmondani, hogy a magyarok több, mint hetven százaléka támogatja a jogállamisági mechanizmust. A magyar vállalkozásoknak, a magyar önkormányzatoknak szükségük van az uniós forrásokra. Az ellenzék azt üzeni, hogy Orbán úr nem egyenlő Magyarországgal. Sokan támogatják a jogállamisági mechanizmust, és mi magyarok nem szeretnék blokkolni az uniós költségvetést” - mondta Cseh Katalin.

Radikális megoldás: kizárni a két országot a Next Generation EU csomagból

Guy Verhofstadt, a Megújuló Európa EP-csoport befolyásos képviselője és volt belga miniszterelnök radikális megoldást javasolt az EU számára, hogy megszabaduljon a pénzügyi csomag elfogadása miatt Magyarország és Lengyelország „zsarolásától”. Verhofstadt az EUObserver-en azt írta, hogy létezik technikai megoldás Magyarország és Lengyelország vétójára: a NextGeneration EU pénzügyi csomag újraindítása az EU-Szerződés 326. cikkében előírt „megerősített együttműködésnek” (enhanced cooperation) nevezett jogi eljárás útján.

Guy Verhostadt, a Renew Europe EP-frakció tagjaGuy Verhostadt, a Renew Europe EP-frakció tagja


Ez a cikkely alapvetően egy legalább 9 tagállamból álló csoportot ír elő egy bizonyos uniós politika előmozdítására, tiszteletben tartva az EU szellemét. A belga vezető példával is szolgált ilyen esetre: az euró bevezetése ugyanazon eljárás szerint történt. Amint a fennmaradó 25 állam elfogadja ezt a megoldást, Magyarországot és Lengyelországot egyszerűen kizárják a NextGenerationEU-ból, amely mechanizmus több tízmilliárd eurót hozna a két ország mindegyikébe.

Milyen más megoldások körvonalazódnak?

Amióta Magyarország és Lengyelország megvétózta az EU-büdzsét és a helyreállítási alapot, elemzők sora fontolgatja, hogy milyen megoldási stratégiák körvonalazódnak. Aki nem a Verhofstadt által felvázolt radikális megoldás híve, hanem a Charles Michel által emlegetett tárgyalásos közeledést részesíti előnyben, az is gondban van, ha a forgatókönyveket végigpörgeti, mert kiderül, hogy nagyon nincs, ami között választani. Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak alig több mint két teljes értékű és egy félig-meddig járható stratégiai lehetősége van ennek az intézményi válságnak a megoldására – amelynek legalább olyan messzemenő következményei lehetnek az EU számára, mint a Brexitnek, figyelmeztetnek az Eu-szakértők.

A csütörtöki videókonferencia résztveői a képernyőkönA csütörtöki videókonferencia résztveői a képernyőkön


Az EU számára negatív forgatókönyv az, ha a tagállamok visszatérnek a jogállamiságra vonatkozó feltételességi megállapodásra, és tovább lágyítják a szabályozást Varsó és Budapest kedvére. Ez a lépés azonban mindenképpen lángra lobbantja az Európai Parlamenttel a konfliktust. Az azonban legalábbis megkérdőjelezhető, hogy a parlament hajlandó-e tartani a szavát, és blokkolja-e az egész költségvetési megállapodást a jogállamiság védelmének elsikkadásának megakadályozása érdekében - különösen annak fényében, hogy a dél-európai államok parlamenti képviselői egyre sürgetőbben jelzik, hogy országaiknak gyors hozzáférésre van szükségük a megállapodásban leszögezett összegekhez.

A Lengyelország és Magyarország kéréséhez való közeledés hatalmas arcvesztést jelentene az egész EU számára, és bebizonyítaná, hogy az EU autokratikus tagállamai sikeresen túszul ejtették az Uniót. Ezenkívül arra ösztönözne esetleg más tagállamokat is, hogy amikor csak tehetik, használják a vétóval való fenyegetést a teljes európai közösség zsarolása érdekében.

A második forgatókönyv esteében egy merész mozdulattal a Tanács és az Európai Parlament a lehető leghamarabb hivatalosan jóváhagyhatja a jogállamiság feltételrendszerét. Ha a rendelet életbe lép, és ez a jövőbeni költségvetések megkerülhetetlen része lesz, a magyar és a lengyel vétó egyszerűen tárgytalanná válik. A költségvetési megállapodás beláthatatlan időre történő letiltásának és így a járványt követő helyreállítási alaphoz való saját hozzáférésük blokkolásának már nincs értelme.

Ebben az esetben Lengyelország és Magyarország a rendelet eltörlését kérő keresetet nyújthat be az Európai Bírósághoz, és a német elnökségnek, illetve a tagállamoknak is arra kellene ösztönözniük Budapestet és Varsót, hogy tegyenek jogi lépéseket a politikai blokád fenntartása helyett. Ez lehetővé tenné Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki számára, hogy megmentsék a látszatot, és visszavonuljanak, miközben az Európai Bíróság valószínűleg úgy dönt, hogy a jogállamisági rendelet nem sérti a tagállamok szerződéses jogait.

Harmadszor, a Next Generation EU helyreállítási alap elméletileg az EU-szerződéseken kívül, kormányközi megállapodás formájában, Lengyelország és Magyarország beleegyezése nélkül, valószínűleg azokat kizárva is létre hozható. Ez azonban nem oldaná meg a többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework - MFF) problémáját, és komoly csapást mérne az EU integritására.Ebben az esetben az EU teljes költségvetési struktúrája kiskapukra épülne, a régi többéves pénzügyi keret új hosszú távú költségvetés hiányában maradna érvényben.



Noha az uniós intézmények egészen biztosan nem működnének jobban egy ilyen költségvetéssel, az opció egy „visszazsarolási” helyzetet teremthet, amely Lengyelországot és Magyarországot az előző pont elfogadására kényszerítheti.

Hogyan jutott ide az EU?

A lehetséges forgatókönyvek felvázolásán túl az is fontos, hogy az okokra kérdezzünk rá. Hogyan jutott az unió ebbe a sakk-matt helyzetbe? Az EU közelmúltbeli intézményi válságát nem a bizottság jogállamisági feltételekre irányuló javaslata indukálta. A válság az EU utóbbi 10 évnyi politikájának vitathatatlan, logikus következménye, amely alátámasztotta és nem tudta megfelelően kezelni az autokrata tagállamok által jelentett veszélyeket, és mindig a demokrácia és a jogállamiság védelmén kívül az Európai Unióban más kihívásoknak adott elsőbbséget.

Ha az EU intézményei és tagállamai meghajlanak a jelenlegi helyzetben, akkor a vétókkal történő zsarolás és az intézményi válságok lesznek az EU új politikai valóságának jellemzői. A jogállamisági ügyre és a költségvetésre az unió következő, decemberi csúcstalálkozóján térnek majd vissza a vezetők.

(Nyitókép és illusztrációk az ET oldaláról)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!