2021. július 29. csütörtökMárta
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A csíki sörösök megint rátelepedtek egy brandre, de most nem lett belőle botrány

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2021. május 21. 17:41, utolsó frissítés: 17:51

A Székely Csipsz "igazi székely termék". Csakhogy Székely Termék nevű brand már rég létezik és a logó is nagyon hasonló. Hargita Megye Tanácsa azonban nem a Heineken.


Az Igazi Csíki Sör, amelyből később Tiltott Csíki Sör lett, már az indulásával is akkora visszhangot váltott ki, amelyet bármely marketingszakember megirigyelt volna. Egyszerűen azzal, hogy odatette a neve elé az "igazi" szót, ezzel pedig azt sugallta, hogy az addig széles körben csíki sörnek ismert, Heineken által gyártott Ciuc lenne a nem-igazi, vagy "hamis" sör.

Ebből aztán évekig tartó védjegyvita és identitásharc keveredett, amelyben egyáltalán nem volt ritka, hogy a Csíki Sör csúsztatásokkal tűzdelte meg a kommunikációját. A Ciucot gyártó Heineken ugyanis nem volt hajlandó a csíki “turpisságot” elfogadni, és bíróságra ment, ott pedig nekik adtak igazat, és úgy ítélték meg, hogy a “manufaktúra” eltulajdonította a Heineken szellemi tulajdonát.

A Csíki Sör mindezt szemérmetlenül kihasználta arra, hogy szabadságharcos narratívát vonjon a brandje köré, az egész vitát a gonosz multi kisvállalkozással való harcának mutatva be. Segített nekik a magyarországi kormánypárt is ebben, és végső soron nemzeti üggyé dagadt az egész konfliktus. Egy adott ponton például a magyar kormány nagyon keményen nekiment a Heinekennek, még a címkén szereplő vörös csillagot is betiltatták volna.

Holott természetesen az ügyben semmi nemzeti nincs: egy nem egészen tiszta tulajdonviszonyokkal rendelkező vállalat meglovagolta a “székely életérzést”, és erre alapozva marketingelte a termékét, azt állítván, hogy ők készítik az egyetlen igazi kézműves sört. Holott a sörük se nem igazi kézműves - legalábbis azokat rendszerint azért nem ilyen és ekkora gyári technikával szokták gyártani -, és semmiben sem igazibb, mint más sörök.


Az eset aztán elült, a Heineken és a magyar kormány is kibékült azóta, a szentsimoni “manufaktúrában” pedig nagy tételben gyártják a Tiltott Csíki Sört. Persze jó kérdés, hogy a Fidesz hathatós támogatása nélkül mennyiben élte volna túl a gyár a kezdeti botrányokat.

A Lénárd Andráshoz köthető vállalat nemrég bejelentette, hogy piacra dobták a Csíki Csipszet is: e körül is folyik a mítoszteremtés, a nacionálmarketing, mintha nem csak a székelyföldi krumplihoz csatolt pozitív társításokat, hanem az Erdélyhez köthető minden sztereotípiát el akarnának adni vele: a tiszta vizet, a földet, a levegőt, a fenyveseket, a medvéket. Legalábbis a csipsz marketinggépezete ezekre játszik rá.

Igazi székely termékIgazi székely termék". Fotók: Transindex


De a csipsz indulása körül nem lett semmilyen botrány

Vagy legalábbis olyan nem, ami annyira két részre szakította volna a nemzetet, mint a Heineken szellemi termékének lenyúlása. Persze például a Magyar Hang is megírta, hogy az Erdélybe gazdaságélénkítésre szánt összegekből több milliárd forintot kapott a szentsimoni csipszgyár. A “manufaktúrát” a helyi hatóságok is kiemelten szeretik, például előbb vezették be oda a gázt, mint a faluba, a Megyei Tanács jóvoltából.

Nincs azonban olyan botrány, amely kicsit is visszavetné Lénárd karrierjét és az üzleti sikereit. Lehet az embercsepészési ügy, hegyi patakok tönkretétele, brandek lenyúlása, csak úgy hozzávágnak egy nagy halom pénzt, hogy gazdagodjon tovább.

Jó-jó, de most legalább nem nyúlt le semmit...

Vagyis várjunk csak! De! Ha valaki kézbe veszi a Csíki Csipsz bármely tasakját, akkor láthatja, hogy a hátoldalon egy piros-fekete logó fölött azt írja: “igazi székely termék”. Önmagában nem lenne probléma, legfeljebb nem túl logikus, hogy valaki hagyományos székely termékként próbál eladni egy csipszet. Viszont a felirat alatt levő logó nagyon-nagyon hasonlít a Székely Termék nevű, a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott, fenntartott és menedzselt, különféle hagyományos termékeket forgalmazó termékcsalád logójára.

Balra a székely csipsz, jobbra az eredeti székely termék logóBalra a székely csipsz, jobbra az eredeti székely termék logó


Így meg már megint más a gyermek fekvése: a Székely Csipsz (ami például azzal, hogy újabban már marihuánás változatban is kapható) nagyon nehezen nevezhető hagyományosnak (hacsak nem feltételezzük, hogy Mária Terézia nemcsak a krumplit, hanem a füvet is rákényszerítette volna a székelyekre), viszont lazán használ egy olyan brandet, ami arra törekszik, hogy az legyen. Lénárdék tehát megint elkövették, csakhogy most nem lett belőle botrány, mert a

Hargita Megye Tanácsa nem a Heineken.

Ilyenkor egy termék védjegyének birtokosa kézzel lábbal hadakozna az ellen, hogy az ő munkájának gyümölcsét bárki más profitban learassa. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke azonban azt mondja, nekik semmiféle problémájuk nincs a logóhasonlósággal, azzal, hogy “igazi székely terméknek” nevezik a csipszet, meg úgy egyáltalán a sörgyárral. Ennél többet nem is mondott. Kerestük a cég marketingcsapatát is, hogy magyarázatot adjanak a miértekre, de először nem tudták, pontosan ki nyilatkozhatna, majd a későbbiekben már nem lehetett elérni őket.

Az, hogy Székelyföldön Lénárd amolyan erős ember lett, nem csoda. Hány másik vállalkozás mondhatja el magáról, hogy a magyar kormánypártok erős emberei felváltva igyekeznek reklámozni őket? A helyi politikum pedig valószínűleg amúgy sem szívesen akasztja össze Lénárddal a bajszát.

Persze más kérdés, hogyha botrány is lenne az esetből, az is ismét a csíki sörösök malmára hajthatná a vizet. Azonban hagyni, hogy valaki a Székely Termékeket ennyire kihasználja, tulajdonképpen az eredeti branden is sokat ronthat. Ugyanis nem mindegy, hogy valaki otthon göngyöli a húst, tölti a kolbászt hagyományos receptek szerint, ruhákat varr és közben aránytalanul kevesebb támogatást kap ehhez, vagy egy valaki könnyed ötlettől vezérelve rátelepszik a már felépített munkára.

Hargita Megye Tanácsa és a Székely Termékek igazi manufaktúrában dolgozói úgy vélhették, nem éri meg a harc. És ez nemcsak az erőviszonyokról mond el sok mindent, hanem arról is, hogy vannak Erdélyben olyan hatalmak, akikkel szemben már csak nagyon kevesen vennék fel a kesztyűt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!