Az, hogy Ciucă plagizált, nem kell, hogy meglepjen senkit
Kulcsár Árpád
2022. január 24. 12:18, utolsó frissítés: 12:18
Nem helyes, de nem szakmai etika alapján van következménye. És a baj sokkal inkább rendszerszintű.
Nemrég kiderült, hogy Nicolae Ciucă miniszterelnök plagizált a doktori dolgozatában. Legalábbis ezt mutatta ki Emilia Șercan, a PressOne erre szakosodott újságírója. Összefoglalom röviden, hogy mit tudunk az ügyről:
• Nicolae Ciucă szakdolgozata, amely alapján 2003-ban a hadtudományok doktora lett, a 138 oldalból legalább 42 oldalon tartalmaz plágiumot.
• Legalább 19 oldalnyi tartalom két másik, az I.Károly Nemzeti Védelmi Egyetemen (UNAP) korábban megvédett doktori értekezésből plagizált, amelyek közül az egyiket a miniszterelnök tanácsadója koordinálta.
• Néhány kivételtől eltekintve az észlelt plágiumrészeket nyomtatott forrásokból másolták, amelyeket a plágiumellenes szoftverrel nem lehetett kimutatni.
• A szakdolgozathoz csak 2021 decemberében kapott hozzáférést a PressOne újságírója, annak ellenére, hogy 2021 májusa óta három írásbeli kérelmet nyújtott be a Nemzeti Könyvtárhoz.
• A szakdolgozat elemzése - a szó szerinti másoláson kívül - négy másik klasszikus plágium-maszkírozási technikát tárt fel, amelyeket a miniszterelnök szakdolgozatában használt.
• Nicolae Ciucă miniszterelnök azt állítja, hogy doktori disszertációját "az akkori törvényes előírásoknak megfelelően írta".
A Press One-ban közölt összehasonlító elemzés egyik táblázata, amely pontszerűen kimutatja, hogy hol észlelt az újságíró jelöletlenül kimásolt részeket.Miért van mindennek jelentősége?
Șercan szerepe jelentősen túlmutat annál, minthogy egy újságíró leleplez egy politikust. Néhány éve a plágiumvádakkal való leleplezés ugyanis még politikai fegyver volt: Victor Ponta eltávolítása például nem abból a megfontolásból született, hogy a felsőoktatási intézmények meg szeretnének tisztulni, hanem mert Johannis elnöknek nem tetszett, hogy ott van a helyén.
Amikor kisvártatva Șercan megírta, hogy a korruptak igazi ellensége, a mindenható Kövesi asszony is plagizált, tőle már nem vonták meg a doktori címet, mondván, hogy “csak 20 oldal volt”. Plagizálni csak az úgynevezett “baloldal szokott”, meg Mihai Roman, aki néhány napig volt a miniszterünk.
Holott a vak is látja, hogy rendszerszintű a baj: amellett, hogy főleg a rendészeti szférában nagyon sokan visszaéltek a doktorátus által nyújtott jóval magasabb bérezési lehetőséggel, az is van, hogy a felősoktatási intézményeink egyszerűen nem készítik fel az embereket egy normális szakdolgozat megírására.
Itt van először is egy kérdés: minek is kell egy katonának, mert hát a miniszterelnökünk tábornok volt, doktori? Ha némi humorral akarnánk kezelni a helyzetet, akkor azt is mondhatnánk, egy tábornoknak egyenesen kötelessége jól plagizálini, hiszen ismernie kell minden olyan hadászati taktikát, ami a múltban már győzelmet aratott harci szituációkban. És fel lehetne tenni a kérdést: miért várható el a bölcsésztől, a katonától, a képzőművésztől, az informatikustól hogy szakdolgozatot adjon le, hiszen nem mindegyik tudás támaszkodik ugyanolyan mértékben a bibliográfiai hagyományokra. Én magam nagyon sok embert ismertem, akik különböző szakokon tanulva a szakdolgozat előtti hónapokban szembesültek, hogy hiszen ők eddig egyetlen dolgozatot sem kellett megírjanak, és azt sem tudják, hol kezdjék. Aztán megkönnyebbültek, amikor megtudták, hogy az sem baj, ha “összeollóznak valamit”. Meg vagyok győződve róla, hogy az erdélyi értelmiségnek nagyon nagy százaléka plagizált ilyen formán. Nem azért, mert előnyöket akartak szerezni, hanem mert más módszert nem is ismertek.
Nem vagyok tehát meggyőződve róla, hogy ez a rendszer így jó: vagy tanítsanak meg mindenkit szépen szakdolgozatot írni, vagy hagyni kellene a fenébe bizonyos szakokon. Másrészt, az embereknek lassan nem éri el az ingerküszöbét a plagizálás ténye: úgy vannak vele, hogy hát ismernek ők is ötven esetet, most nehogy már az legyen a legnagyobb baj a miniszterelnökkel, hogy néhány oldal lemásolt valahonnan. Miközben nyakunkon az orbitális energiaárak, a szomszédban meg mindjárt kitör egy háború. Na ugye.
Meg aztán, plagizál itt az egész világ: Ponta, Ciucă. Roman, Kövesi, sőt, meg a politikusokat leleplező Șercanról is azt állítja a szebeni egyetem újságíró kara, hogy plagizált. Sőt, kell-e annál jobb bizonyíték arra, hogy a plagizálás politikus esetében mindig az aktuális hatalmi felállás függvényében szankcionálódik, minthogy maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is plagizált. Lopott, de nem szándékosan - mondta annak idején róla a hannoveri egyetem.
Félreértés ne essék: nem azt állítom, hogy következmények nélkül kell maradjon az, ha valaki lopott, főleg a hazai katona, rendőr, titkosszolga doktorok esetében nem, akik csak azért doktorok, hogy az apanázsuk jelentősen nőjön tőle. Szerintem Ciucă miniszterelnöknek buknia kellene, csak éppenséggel nem fog.
Meg kellene reformálni az egész hóbelevancot. Daniel David rektor ugyanakkor úgy véli, 2014 után már sokkal jobban odafigyeltek az emberek arra, hogy ne sima copy-paste doktorikat adjanak le. Ez pusztán annak köszönhető egyébként, hogy akkoriban jelentek meg az ellenőrző szoftverek, ami a másolási technikát kicsit megnehezíti, ugyanis olyan forrásmunkákat kell találni, amelyek nincsenek digitalizálva. De én abban reménykedem, hogy talán ezzel együtt rájöttek az emberek, hogy doktorálni nem muszáj, sőt, az végeredményben az akadémiai karrier kezdetét kellene jelölje.
Aztán most már ébredezik a politikum is, az USR kéri egy könnyen ellenőrizhető adatbázis létrehozását, ahol mindenki diplomája ellenőrizhető, valami hasonlóról beszélt az oktásügyi miniszter is.
Szélesebb spektrumban azonban a rendszerszintű: fel kellene készíteni rendesen a tanárokat, a diákokat, de nemcsak az egyetemen, hiszen már alsóbb szinteken is egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy a diákoktól eredeti gondolkodás helyett másolást várnak el. Amennyit pedig Románia fektet az oktatásba? Ehh, hagyjuk is.
Ez a szöveg a Transindex reggeli hírlevelében jelent meg először. Ha szeretnél ébredés után hasonlókat olvasni, iratkozz fel!
Nyitókép: Nicolae Ciuca az Országos Diáktanács két tagjával. Forrás: gov.ro
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!